Ne aggódj Bogica, a kislány nem kell messze menjen az iskolába, hisz Székelyderzs egy nagy község itt Hargita megyében I-VIII osztályos iskolával és Székelyudvarhely is csak 18-20km távolságra van ahol van kórház is.:-) A kép nem egy luxusvilla udvarán készült ez biztos, de én úgy láttam, hogy azért a lakói boldogok, mindenük megvan ami a normális élethez kell.
Köszönöm az értékelésed.
Egy olyan világot ábrázolsz, amiről sokan nem tudják (nemcsak a nézők, de a politika-csinálók sem), hogy létezik, és ennek minden kulcs-motívuma mellett megragadtad a (még) tisztes szegénység szerény örömeit is. Életkép? Szerintem ez több annál, komoly figyelmet érdemlő szocifotó: így a két ünnep között kívánom, hogy a nagymamának legyen miből kiváltani a gyógyszereit, maradjon elérhető távolságban kórház, az unoka tankönyvekhez és füzetekhez tudjon jutni, s ne kelljen a harmadik faluba járnia iskolába - mert akkor már a kutyájával játszani sem marad ideje... Gratulálok és 5 pontot is küldök.
Igaz, vagy előre jobban meg kell tervezni, hogy mit is akarunk.
Nem egy könnyű műfaj az emberek fotózása sem, talán a legnehezebb.
Köszi még egyszer, hogy értékelted.
Köszönöm Jube.
Igazad lehet, de nem akartam a modelleket túl sokáig instruálni, vagyis hát ez olyan pillanatkép szerűség: mondtam a kislánynak, hogy vegye fel a kutyáját és már kattintottam is. Sok esetben, ha túlbonyolítjuk a dolgot és sokat pepecselünk akkor a modell megunja, vagy mesterkélt képet, pózt vesz fel.
Köszönöm Jube.
Igazad lehet, de nem akartam a modelleket túl sokáig instruálni, vagyis hát ez olyan pillanatkép szerűség: mondtam a kislánynak, hogy vegye fel a kutyáját és már kattintottam is. Sok esetben, ha túlbonyolítjuk a dolgot és sokat pepecselünk akkor a modell megunja, vagy mesterkélt képet, pózt vesz fel.
Jó kép, kicsit a nézőpont zavar. Alacsonyabbról (derékmagasság vagy lejjebb) még hatásosabb lenne. De ez csak egy érzés, lehet, hogy tévedek, viszont az első benyomásom ez volt, mikor megnéztem. De tudom, a körülmények sem mindig engedik...
Köszönöm NTH az értékelést.
A fényviszonyok elég nehezen kezelhetők voltak, mert a kislány a lemenő nap fényében állt a nagymamája pedig a tornác alatt teljesen árnyékban. Utólag világosítottam a néni arcát de ennél jobban már nem lehetett.
Köszönöm Oszkor.
Talán majd én is eljutok az Aggteleki-Nemzeti-Parkba is, de úgy érzem, hogy még a saját közelebbi környezetemben is rengeteg megörökíteni való van ami sajnos amint írtad Te is, egyre fogy.
Köszönöm Debella az értékelést. Örvendek, hogy sikerült átadnom a falusi élet hangulatát.
A kő azért ilyen mert régi, a ház szintén egy régi tornácos ház. Ezen a vidéken, ahol ezt fotóztam, Székelyderzsben, a régi időkben kőműves mesteremberek éltek, vagyis főleg ezzel a mesterséggel keresték kenyerüket. Az udvarok mindenütt kővel vannak lerakva, ahogy a képen is látható. A házak téglából illetve kőből vannak építve faanyaggal kombinálva. Sajnos már nagyon kevés itt is a hagyományosan épített és még mindig lakható épület, legtöbbjét már modernizálták, a régi bútorokat kidobták.
Napok óta nem írtam semmit, (idő..:( ) de ide kell :)
Ez nagyon jó!!!!
Minden rendben van a képen (kicsit túlexpós a lány arca, ami önmagához képest még nem baj, csak akkor lehetne a néni arca egy kicsit világosabb)
A néni csizmája nagyon jó :D
Nagyon eltaláltál a fotóddal. Annak tartalmával és a 17mm gyújtótáv alkalmazásával.
Gondolom az ország tele van hasonló helyekkel, de visszafordíthatatlanul fogyóban vannak. Aki szereti, annak ajánlom figyelmébe az Aggteleki-Nemzeti-Park és a Galyaság területét. Ez egy időutazás. A minap láttam egy 1867-ben épült házikót.
Ezen a képen van mit megbeszélni, megemlíteni. Például: Látjátok a térkő burkolatot? Ami volt a természetben, azt használták. Nem kis eredménnyel.
tipikusan az a kép ,amit nem lehet elég sokáig nézni . megnyitod ...először még nem is érdekes ...aztán jönnek a kérdések..a kő? miért olyan ...a néni ,...mi az a lábán ?
milyen ház ez ...micsoda hangulat .egykét perc ,.....és teljesen elvitt a világ egy ismeretlen részére
4797
276
2011.05.15 11:15:06
