Sajnos, a második mentésként nekem nem volt a DVD-kel szerencsém... Nagyon nehezen azonosíthatók, és voltak adatvesztéseim róluk. Persze az is igaz, hogy romániai magyar kollégáimtól veszek nagyon kedvező árú, de lehet, hogy ennek fejében nem csúcsminőségű jellegzetesen mélysárga Maxell DVD-t... Te mit használsz? Így aztán a két külső rack-es módszernél maradtam, illetve, ami nagyon-de-nagyon fontosnak tűnik, azt - mivel a szívességgel nem akarok visszaélni - az egyik kollégám által bérelt internetes külső memóriára is ráteszem, ezt állítólag több helyen, jelentős földrajzi távolságban tárolják...
Negatívok? Édesapám halála után el kellett adni a házat és eltűnt a költözés során két nagy doboz, amiben a régi fekete-fehér negatívjaim voltak, méghozzá speciális tárolással: zsírpapírból (vagy valami más, áttetsző papírból duplán, varrógéppel varrva voltak olyan tasakok, amelyekbe a filmet 6 kockánként felvágva (6x6 volt egy film, és egy ívbe - kétfelől varrva - 10 körüli film fért. Így meg tudtam nézni őket, ha kerestem valamit anélkül, hogy ki kellett volna venni, tudtam a papírra írni... de ez a múlt és enyészet...
Köszönöm a jó tanácsot!
A helyzet az hogy csak RAW-ba fotózok, a nyers képeket az 1Tb rendszer winyóra mentem egy ennek fenntartott mappába és ezek másolatát dolgozom fel RAW programmal majd a szín kontraszt, tonús, élesség... stb után konvertálom jpg- be és az utó munka photoshop. a nyers képeket 2 max 3 hetente egy külső wincsire 2Tb- ra mentem, ezeket 6 havonta DVD-re írom, a DVD-ket 5 évente újraírom. Az elkészült jpg képekekel is így járok el. Úgyhogy már már kész archívumom van. Amit viszont sajnálok az az idő során eltűnt negatívjaim, az már pótolhatatlan. Nem mintha lett volna rajtuk kiemelkedő alkotás, de látni azt, hogy mit fotóztam amikor életem első 24 kockáját leexponáltam az hihetetlen érzés. Mára már csak elnyűtt egy-két nagyítás maradt belőlük.
Mona Lisát már nem érdemes, az van... de saját maradandó fotót, azt igen... Csak ennek szokott ennek elveszni, elkallódni, elkeveredni az eredeti file-ja - főleg, ha RAW file - , és akkor aztán Cseh Tamást idézve: " Itt állunk úgy, mint a mór vezér..." (Nekem a "parasztgalopp" futamot és még sok minden mást tartalmazó egyik május elsejei mappán veszett el egy winchester-hibánál). Ha szabad adnom egy tanácsot: Ha komolyan gondolod a fotózást, és a képeid alapján úgy látom, hogy igen, akkor az a minimum, hogy egy nagy kapacitású külső adathordozót szerezz be, és rendszeresen ments rá. Az Interneten meglepően jó áron kapsz 2 TB-os rack-et, amire aztán elég sok kép ráfér...)
Igazad van nagyon sokat kell még tanulnom a témáról. Tudom, hogy vannak a vizuális, építészeti...stb művészetben kompozíciós szabályok és ezeket figyelembe kell!! venni vagy teljesen el kell térni tőle csak úgy alkothatsz újat eredetit.
Ne érts félre ezzel nem azt akarom mondani, hogy ez tökéletes!
Dehogy, lehetne izgalmasabb , de nekem így tetszik, ilyen unalmasan, ilyen beégve, ilyen életlenül.
Örülök, hogy felhívjátok a figyelmem a hibáimra, mert ebből lehet tanulni!!!
Köszönöm a biztató szavakat!
Kísérletezem hogy egyszer majd megfessem a magam Mona Lisáját és alkothassak egy maradandó fotót. Talán majd egyszer sikerül :)
Lehet, hogy ha nem a múltkori királyszitakötővel indítasz (ami tényleg "király"), akkor most elnézőbb lett volna a publikum. Engedd meg, hogy egy kicsit más gondolatmenettel közelítsek a képhez, mint az előttem szólók. Egy fotó lehet a valódi, elénk táruló világot vagy annak egy részletét (makrofotó esetén akár szabad szemmel nem látható részletét) bemutató ábrázolás (általában ez a "biztos", és a fényképezés realisztikus világ-visszaadása miatt mással nem pótolható kép). A másik, sokkal nehezebb és ingoványosabb (de nem lehetetlen, és a fotóművészetben sem ismeretlen) megközelítés az, amikor a valóság szokatlan ábrázolásával (szín, élesség, szemcsézettség, fények, árnyékok, minimalizmus, és még számtalan megoldás) azt az érzést fejezed ki, amit a megpillantott objektum benned kiváltott. Mondjuk legyen az egyik "realista", a másik "emocionalista" kép. Egyik sem alábbvaló a másiknál, a második annyiban kényesebb, hogy nemcsak a saját emóciódat kell visszaadnod, hanem bíznod abban, hogy a másikban (nézőben) is azt a reakciót váltja ki, mint benned. Ez a kép szerintem ennek a két területnek a határmezsgyén van, és ezért nehezen befogadható, A makrofotó realitása (a szitakötő "sine qua non"-ját kifejező szárnyon levő pontos élesség) keveredik a környezet keltette impresszióval. Ha ezek találkoznának, akkor hatalmas kép lenne, de nem teljesen állnak össze. Nagyban nézve vannak részletek, képelemek, amikre rácsodálkozom, de az egész valahogy - legalábbis nekem - nem az igazi. Az az érzésem, hogy valahol a tudatom vagy érzéseim szélén mozog az, amit ki szeretnél fejezni, de nem jön át teljesen. Ennek nem az az oka, hogy nem a szemeken van az élesség, vagy hogy nyugtalan a háttér - de nem tudom megmondani, hogy mi. (Lehet, hogy másnak ez lesz a kedvenc képe - mert ennek nagyon-nagyon a nézőben kell bekövetkeznie). Gratulálok a bátor megközelítéshez!
Nagyon erős fényben fotóztál. A gép beállítása sem az igazi.. mert ekkora záridő teljesen felesleges, az iso értéket érdemes mindig 100-on tartani.
Ezzel az obival a 2.8 szerintem ehhez a bogárhoz kevés jobban kellett volna húzni a rekeszt kb. 7.1 körüli értekre.
Sok a nagyon világos felület és az élesség is elmászott kissé
Üdv.ancsa
Szia! Elolvastam az előttem szóló véleményét és a válaszod amit írtál rá. A kiégés egyáltalán nem előnyös ezen a képen egyáltalán nem romlana a hangulata, ha nem lenne ott, a kompozícióval kapcsolatban, pedig arra a mondatodra, hogy "olyan amilyennek lennie kell" egy kicsit rácsodálkoztam. Persze, hogy olyannak kell lenni kattintgatós fotós szemszögből, de ha ilyet mondasz egy fotósnak... ajjajj! Aztán! Lehet, hogy Te nem tudod, de az állatok fotózásánál a szemre kell fókuszálni nem pedig bármely más részére. Most a szitakötőt mutatod be vagy csak a szárnyát???? Szerintem ezeknek a dolgoknak utána tudsz olvasni van nagyon sok fotós könyv és itt is tanulhatsz sokat! Persze csak ha megfogadod a tanácsokat! :)
Amit én gondolok : „beégés” része a kompozicíónak amivel a hangulatát szerettem volna megalapozni a képnek. Hát az élesség, ahogy te is említeted előnyt jelent, de életlen szárnyakat. A rekeszérték növelése esetünkben szűkítése talán megoldhatta volna ezt a problémát, de akkor a hangulat száll el a valhallába. Talán igaz ez nem egy realista kép ami bemutatja az állatot dokumentarista módon, de hát nem is ez volt a célom. A kompozíció olyan amilyenek szerintem lennie kell.
Legközelebb majd jobban odafigyelek, mert itt olyan dolgokra is rámutatok, amit én észre sem veszek, ezért köszönöm nektek.
Szia! Sajnos ez a képed nem lett az igazi ahogy Szabó Roland is megírta! Nem bántásként írom, de sajnos nem a szemen van az élesség ami az ilyen makrófotóknál előnyt jelent! A komponálás sem tökéletes túl középre helyezted! A jobb oldalon lent és fent is ki van égve! Az előző képed tényleg sokkal jobb volt! üdv.:zoolyka
Elsőként szeretném megemlíteni, hogy a fotót túl nagy méretben töltötted föl, nem lehet egyben megtekinteni, mert nem fér rá a monitorra. Ha PS-t használsz, és kell segítség a helyes leméretezéshez csak szólj, szívesen segítek. Ez a méret probléma a kép értékét nem befolyásolja, de sokkal jobban láthatóvá teszi a hibákat. Legnagyobb gond, hogy a kép életlen. Makró témánál pedig kiemelten fontos lenne az élesség. A fókusz elcsúszott valahol a szita torán található. Legközelebb célozz a szemére, az mindig legyen éles. Igen rossz beállításokat választottál a fotódhoz. Fény bőven volt, szerintem sokkal jobban berekeszelhettél volna, ezáltal megnő a mélységéles tartomány. Minek ez a gyors záridő? Az érzékenység is lehetett volna 100, így nagyobb dinamika tartományon dolgozik a szenzor, szebbek a színek, csökken a kiégés. Itt értünk oda a másik fő gondhoz, hogy az ellenfények a szép színvilág helyett kevésbé szép kiégéseket hoztak létre. Az látszik, hogy a perspektívájában igyekeztél lemenni a saját szintjére, ami jó, de önmagában kevés. Az előző munkád alapján ennél sokkal többre vagy képes.
További szép fotonokat!
Szia Hektor!
A szerény véleményem az hogy ez a képed sem szerkesztésében sem perspektívában sem kompozícióban nem olyan jó mint a másik! Sok zavaró dolog van a képen, és a mérette is túl nagy lett. Bőven elég a 800*600 px. Sok sikert a továbbiakban! Üdv:Roland