Nagyon tunderi foto! Mennyire picik, torekenyek a gyerekek! A hatalmas labak kozott szinte elvesz ez a csoppseg, megis a vidam, szines ruhaja a vidamsagot sugallja, pont a perspektiva ellenkezojet. Sok hatalmas felnott ember es eggyetlen lab sem nez fele. Mindenki iparkodik a sajat dolgara.
A felnott labak erdejeben allva, o a sajat labat nezi, mint ha azt mondana: egyszer en is nagyleszek. (akar cimnek is)
Minnel tovabb nezem annal tobb gondolatot ebreszt bennem. Nagyon tetszik!
A csöppség a perifériára szorulva nem érti, miért került oda, mi az ami neki nincs... Mi látjuk a sok lábat, és drukkolunk neki.
No, de mindenféle ilyen beleértést mellőzve, tündéri kis fotó, szép, színes, éles és hiteles.
Szia tengelic! Aranyos kis fotó, mintha azt nézegetné, hogy az ő lába miért csak olyan picike. Jól elkapott pillanat és szerkesztés. Tetszik, hogy kis színfoltként jelenik meg a gyermek a felnőtt lábak erdejében. (Az jutott eszembe, hogy talán egy hangyányi világosságtól még jobb lenne.) Üdv.