A sors adott egy E520-as vázat és egy 70-300 mm-es teleobjektívet.
Az eső miatt csak most tudtam kipróbálni. Lányom és barátnője azzal múlatták az időt, hogy a kutya itatótáljába dobtak célba a kutya labdájában (miközben az eb sétálni volt). Egy sikeres találat képeit próbáltam összerakni.
Ismerkedek még a géppel és az objektívvel egyaránt, tudom, hogy többre képesek, de az örömömet szeretném megosztani...
Gratulálok a szerzeményhez, leld sok örömödet benne! Az ekvivalens 600 mm-rel és a képstabival egy új világ fog megnyílni előtted. A cucc súlyelosztása viszont rossz, csak gyors záridőkben gondolkozz, így viszont sok fényt kíván majd. A legszebb rajzot f/8-nál adja.
A fenti képekből a középső tetszik a legjobban, ott kaptál el egyedi, az eseményhez kapcsolódó arckifejezést. Viszont kár, hogy az arcok árnyékban vannak.
További szép fotonokat!
Köszönöm a véleményedet! Igazad van, fantasztikus érzés bekapcsolni, és látni, ahogy kiemeli a témát...
Sajnos délután, amikor kisütött a nap, már csak ellenfényben tudtam a lányokat fotózni. Nekem is a középső kép tetszik a legjobban, de előtte a koncentrálás és aztán a nagy öröm nélkül kicsit nehezen értelmezhetőnek éreztem, ezért raktam a hármat össze.
(Először arra gondoltam, hogy egy zengőlegyet fényképezek egy sárga virágon, de nem akart leszállni, csak körözött, körözött, én meg - nem kifejezetten makró-s típus lévén - otthagytam, ahol a part szakad, inkább mentem az ellenfényben levő lányokhoz...)
Az objektív súlya megdöbbentett, csak úgy tudok vele dolgozni, hogy bal kézzel külön alátámasztom - s mivel "önmagában" a 70 mm-es "közelség" és a magas fényigény miatt nem elegendő egy sportversenyhez, egy másik, "mozgékonyabb" (mondjuk a 18-180 mm-es objektívvel felszerelt másik gépet cipelni felér majd egy jó kis edzéssel...
Mindenki úgy használja, hogy bal kézzel alátámaszt:))
Amúgy meg tessék állványt használni, ahogy egyszer írtam, hogy tudjad rajta mozgatni, követni a sporteseményeket. Az állvány alátámaszt!!
Köszönöm a véleményedet! Nagy öröm az a felszerelés, csak még szokni kell! Van egy nagyon érdekes arckifejezésű kép lányomról is ebben a "nemes versengés"-ben, azt majd felrakom holnap (ha megírom ma ezt a nyomorult kérelmet, hogy a kutatásetikai bizottság még a nyári szünet előtt tárgyalhassa...)
szia, nekem meg a jobb oldali, a mosollyal,
jó modelled, portrézhatsz bátran:)
és portrénál árnyékban sem gáz, így legalább egyenletes a megvilágítás, nincsenek éles árnyékok...
üdv
Köszönöm a véleményedet! Molly szerencsére az a típusú gyerek (lány!), aki nemcsak elviseli, hogy fotózzák, hanem kifejezetten élvezi is. Sajnos, most az ellenfényben kellett egy kicsit a besötétedett szemével küzdeni, de eléggé sikerülhetett, mert nem tettétek szóvá...
Szia most már "teljesen azonos" márkatárs!!!:) Gratulálok a szereléshez:) tetszik nagyon ahogy összeraktad a három fázist, így meséli el a történést....én is gyerekek fotózása közben küzdöttem az árnyékkal, mert a legtöbbször csak árnyékban lehetett fotózni....én kipróbáltam a derítés funkciót és mivel messzebbről készül így nem lehet látni a vaku káros jeleit, az arc viszont világos lesz../fotós könyvben olvastam/. Az obi tényleg súlyos....Bringásét próbáltam ki a találkozón....nem egy kényelmes csomag:)))) de a világ közelebb jön:DDD Sok örömöt és sok fényt hozzá! Üdv:Amarillis
Nekem mindhárom kép tetszik, így egyben pedig nagyon jó a sor is. Ha még is választanom kéne, talán a 3. képre voksolnék. Szebb a világítása, és a kislány derűje is kedvesebb nekem.
Gratula a csőhöz, látom nagyszerűen teszteled, biztos vagyok benne hogy megkedveled. A maga kategóriájában egy nagyszerű eszköz, bár időnként valóban nehéz és nagy.
Köszönöm a véleményedet! Szerencsére RAW-ban fotóztam, így az arcok derítése gyakorlott fotósnak egészen egyszerű lett volna - nekem így sikerült. A téma azért tűnt jónak első próbálkozásként, mert egy vonalról, lefelé dobtak, így a beállítás könnyebb volt, és kicsit oldalra ellépve még a gép is biztonságban volt. A derítő vaku eszembe se jutott... pedig elvben tudom. Ha minden igaz, hétvégén kipróbálom úszóversenyen "élesben" a felszerelést - a félig tönkretett E420 vázon a 18-180 mm-es "munkaobjektívvel" és az 520-ason a 70-300 mm-es obival. Olyan erős leszek a végén, különösen mivel még egy állványt is viszek, hogy csak na! (Egyébként igazad van - már a 180 mm-es Zuiko nagyításán is csodálkoztam, a 300-assal meg valóban közel jön a világ...)
Köszönöm a véleményedet, tényleg nagyon mázlistának érzem magam, s azt hiszem, hogy okkal... Most még az ismerkedés fázisában vagyunk egymással, de gondolom, ennek a korlátait is kitapasztalom előbb-utóbb.
Köszönöm a véleményedet! Tényleg nehéz választani, az igazi az lett volna, ha egy dobásban mutatom be az érzelmeket, de arra még nem mertem vállalkozni - a harmadik képnél szerencsém volt, mert egy kicsivel jobban kisütött a Nap is talán... és Molly azon már felszabadultabb volt (bár hihetetlen, hogy néhány perc alatt mennyire hozzászokott a géphez - hiába, nőből van, és szereti, ha megörökítik, hogy milyen szép kislány - arról, hogy nekem nem a szépsége, hanem az érzelmeinek a kifejezései kellenek, nem tudott...) Még a hétvégi verseny előtt jó lenne egy napfényes délután, szokni a súlyelosztást...