Köszönöm a véleményedet! Akkor volt újdonság számomra a 70-300 mm-es objektív, és nagyon sok portrét csináltam. Talán most már túlzottan a "különlegeset" keresem, pedig minden figyelő, koncentráló arc különleges. Ha minden igaz, akkor most ezt majd a Nikonnal is tudom (18-300 mm), csak éppen jönnek a benti versenyek... Emlékezetem szerint eleve nem pontozhatóként raktam fel.
Mazsoláztam: Szépre bukkantam.A testtartás, a kezek, az elgondolkodó tekintet,Igazi rajt hangulat. Ha más sport ágan is de magam is versenyeztem, Átérzem a pillanatot, amit profi módon adtál vissza gratulálok. Egyébként aranyos (eltünt a pontküldő??)
Ha jól emlékszem, akkor vagy a sapkát "bizgerélte", vagy a hátul kilógó haját piszkálta, de lényegében tényleg a kezét elfoglalja valamivel, hogy jobban tudjon koncentrálni. Az objektív nagyon "kellemes" élességet és DOF-t tesz lehetővé... Köszönöm a véleményedet!
Látszólag az úszósapkáját piszkálja, de valójában erősen koncentrál a következő pillanatokra, a lehetséges esélyekre.
Szépen megformázott fotó, remek színvilággal, nagyon jól megválasztott DOF-fal. Gratulálok, szép munka.
Köszönöm a véleményedet - egy kicsit már a Triton fotósának tartanak, de aztán látták, hogy egyesülettől függetlenül mindenkit szívesen fényképezek. Sajnos, a RAW-ban készült képeket mennyiségük miatt a nagyon-nagyon keveset tudó Picasán konvertálom és a képgyilkos Facebook-ra töltöm fel - különben nem jutnék soha a kérdések végére. Lassan megtanultam hova szabad és h9va célszerű állni. Szerencsére nem kell úsznom ahhoz, hogy a szerepemet megőrizzem...
Debrecenben voltam egyhetes kötelező továbbképző tanfolyamon, s vittem magammal a fényképezőgépeket és lelkesen fényképeztem az előadókat. Mivel Szegeden végeztem, a szűkebb szakmában ismertek, de - nagy, interdiszciplináris rendezvény lévén - egy csomó előadó nem tudta ki vagyok, és élénk nyugtalanságot keltett, hogy a "fényképész" hozzászól, s néha kellemetlen kérdéseket tesz fel az előadónak - ennél jobb az úszást fényképezni, itt még senki nincs felháborodva azon, hogy a magáról őrzött eszményképhez képest mennyire megöregedett, vagy milyen buta képet vág...
Köszönöm a véleményedet! Csúszka-ügyben (mivel a különbséget - sajnos - nem nagyon látom), "Imre" tanácsát fogadtam meg: hagyjam a Noise Ninját az alapbeállításon, és után az intelligens élesítést se piszkáljam - a képek többségének elegendő, amelyiknek nem, azon úgyis rontok velük. Örülök, hogy tetszik.
(Remélem, nem unjátok még nagyon?)
Nekem is az tünt fel amit most írt Ancsa. Nagyon jó minőségű fotót sikerült összehozni. A pillanat is tetszik mint azt már korábban írtam mintha velük együtt koncentrálnál. Nem ajánlották még fel, hogy legyél a hivatalos fotósuk??? Már igazán tudod mikor hol kell lenni, hogy jó pillanatokat kapj el. Grat. Flame
Köszönöm a véleményedet! A modellek nagyon "nyitottak" voltak a fotózásra, már észre sem vettek. Az egyik lány meg is állapította, hogy "Béla bácsi - apád füle, bácsi (mondtam én) - úgy is tud képet csinálni, ha nem is tudjuk, hogy itt van". A "bácsi"-tól eltekintve ezt bóknak vettem...
Köszönöm a véleményedet! Igen, ő még a legfiatalabb reménységek közé tartozik (bár - ha jól látom - a körme azért ki van lakkozva, mert nőből van, ha kicsiben is, és a verseny mégis csak ünnepi alkalom).
Igen, egy darabig más munkám miatt elvesztem, aztán meg szenvedtem a zajjal, illetve a túlszűréssel és túl-élesítéssel kapcsolatban a "látja - nem látja - na, látja" kérdéssel, aztán abban maradtam magammal ("Imre" tanácsát megfogadva), hogy a legjobb az, ha nem ártok a képnek, a noise ninja alapbeállítását használom - aztán úgyis megmondjátok, ha rosszuk sikerült.
Örülök, hogy találkozunk ismét!
Bársonyos kis arcocska és amilyen finom vonalú, olyan elszántságot tükröz: Úgyis én fogok nyerni...mondja...mert hogy olyan verseny v. edzés közben i pillanat lehet.
Szevasz Dodó! Nagyon rég nem "találkoztunk" ezen az oldalon!
Üdvözöllek szeretettel!
Köszönöm a véleményedet!
Ők még külön világ, s nálunk - szerencsére - nincsenek fanatikus szülők sem (bár olyan edző akad, aki nem fogadja a gyerek köszönését az iskolában, ha rosszabb időt úszik, mint ahogy elvárta tőle), ezért ezeknek a gyerekeknek az úszás öröm, és a verseny sem megy vérre. Látják ugyan a televízióban a "nagyok" megnyilvánulásait, de a vidámság és a jó értelemben vett izgalom megakadályozza, hogy ezeket átvegyék, s úgyis kiesnének a "szerepből". Ők még önmagukat adják, s ha ellenfelek is, tisztelik és szeretik a másikat (nem hallottam, hogy valakit csúfolnának, legfeljebb sajnálják, ha túl korán küldik versenyre, s nagyon nem sikerül).
Tündéri a gyermekarcon ez a komolyság.
A fény-árny hatások szinte tapinthatóvá teszik a képet.
Nem vagyok sportrajongó, de olyanokat mutatsz az úszás világából, ami nem is csak szép, de valósággal tiszteletet ébreszt.
Ez a kép különösen tetszik a sorozatodból.