A felvétel idén, június elején készült, a Nagy szarvasbogár ( Lucanus cervus) hímjéről.
Nagy és kemény küzdelem győztese volt ő, amit egy másik hatalmas hímmel vívott a nőstényért.
Akit érdekel a küzdelemről készült kép, megtalálja galériámban, Titánok harca címmel.
Nekem ez a kép mindenképpen adott pluszt, ahogy azt talán érezhetted is az írásomból.
És az írás várhat, elsők a kutyák!! Én már csak tudom.. ;-) Az enyémek most pihennek a hosszú séta meg a vacsi után.
Köszönöm Judit, hogy ehhez a képemhez is írtál. Annak meg külön örülök, hogy ilyen gondolatokat váltott ki belőled.
Szokták mondani, hogy egy fotó, akkor jó igazán, ha elgondolkodtat, története van...na már most egy természetfotótól nem azt várja elsősorban, sem a szerző, sem a szemlélő, de ha mégis adott valami plusszt ahhoz, hogy jó, meg szép, az csak hab a tortán.
Tehát nem kell elnézést kérned, örülök neki, hogy megosztottad velem, gondolataidat.
Kérdésedre a válaszom: a természet sok csodájából, nagyon sokat nem fognak már látni, nemhogy unokáink, de még gyermekeink sem...ez van, sajnos.
A galériámban megtalálható Orrszarvúbogár fotóm, éppen ezért, az egyik legnagyobb kincs számomra. Tavaly fotóztam, azelőtt, közel 30 éve találkoztam vele utóljára, annyira ritkák lettek, élőhelyeik megritkulása miatt.
Köszönöm, Judit a figyelmed és azt is, hogy ilyen sok munkámhoz is írtál...este írok a többire is választ, de most kutyázás következik:)) Szép estét!
Szia!
Technikailag nem irok semmit a képhez, mert mint mindig: tökéletes. Nekem kell tanulni tőled, nem fordítva. Viszont azt szívesen leírom, hogy mik jártak a fejemben mikor ezt a képet néztem. :
Csodás állat van a fotón, tökéletes ez a kis harcos! :) A természet hihetetlen dolgokat alkot és ez a gyönyörűség remek példa erre. Viszont sajnos az is eszembe jutott ahogy néztem, hogy mennyire szomorú, hogy ezt mi emberek (tisztelet a kivételnek) mennyire nem értékeljük. Az emberek többsége megáll a kirakatok előtt megcsodálni egy blúzt vagy elmereng egy szép, formás cipő előtt, de egy ilyen kis állat mellet úgy elhalad mintha ott se lenne. és ez a jobbik eset, mert sokan utálkozva eltapossák, megrúgják, stb. persze ez is csak akkor fordulhat elő ha az illető kimegy a természetbe, mert gondolom ezeket a kis lényeket már úgy kell keresni mint tűt a szénakazalban. Sokaknak már arra sincs igényük, hogy elmenjenek sétálni egy erdőbe, max ha ki akarják dobni a szemetüket. Nagyon elszomorít ez engem! :( És ahogy ezeken gondolkodtam, elég feszült és ideges is lettem. Vajon a gyerekeim/unokáim láthatnak majd ilyen állatokat, lesznek még érintetlen területek ahol sétálhatnak majd? Nem tudom...
húúú.. jó hosszúra sikerült ez a hozzászólásom, bocsi. de mentségemre legyen, hogy szerintem pont ettől igazán jó egy fotó, ha el tud merengeni rajta az ember...
remélem nem voltam túl ünneprontó, ha igen akkor elnézésedet kérem, hogy ezt pont a te képed alá írtam!
Nagyon gratulálok ehez a fotóhoz!!!!
Szia Csaba! Köszi, hogy ezt a képem is véleményezted. Örülök, hogy nem említetted hibáját...szeretem ezt a képet, de nem mertem pontozhatóba rakni, mert féltem, hogy nem értik meg a nézőpont és vágás miértjét.
Minden jót! István
Szép napot! :) Nagyon jó lett ez a kép. Ilyen közelről még nem láttam szarvasbogarat. :) Le a kalappal, minden tetszik rajta és most már az egyik kedvenc fotóm lett itt az oldalon! :)
Szia Péter! Nagyon köszönöm a megtisztelő szavaid és a gratulációt. Örülök, hogy tetszik.
Ennél a bogárnál nagy szerencsém volt, mert egy erdő szélén találtam rá és így volt elég fényem, a legtöbb bogarat sötét helyen találtam, így annak ellenére, hogy több hétig figyeltem őket, csak nagyon kevés értékelhető képem lett róluk.
Igen, a fejdíszén (fegyverén) megcsillanó fény különösen tetszik nekem is...olyan mintha egy harcos az ég felé tartaná kardját, aminek élén a nap sugara megcsillan.
Szép estét! István
Hatalmas jószág, szép példány. Nagyon jól behoztad, szinte minden ízét, porcikáját látni lehet. Jó fényeid voltak, nem csillant meg a fény annyira a fejdíszén, hogy kiégjen, viszont így még a fény játékát is élvezni lehet a kitinfelületen. Gratulálok!
Szia Karesz! Köszönöm szépen a megtisztelő véleményed.
Igen, elsősorban a "fegyverét" és a támadó pózt, amit felvett, (mikor közel tettem hozzá a gépemet), szerettem volna kihangsúlyozni....ezért választottam ezt a nézőpontot, szerkesztést, stb...
Ez egy ritka nagy szarvasbogár hím volt, "aggancsaival" együtt közel 10 cm-es volt.
Rengeteget jártam az erdőket az idén és ahol több szarvasbogarat találtam, ott hosszabban táboroztam is, hogy jobban megfigyelhessem őket.
Remélem jövő évi erdő járásaid alkalmával, élőben is megfigyelheted ezeket a csodálatos állatokat.
Minden jót! István
Tudom, ha mindenhol helyet hagysz, akkor már nem olyan közeli. A lábak rendben vannak szerintem is, nem úgy értettem. Megnéztem a képet amit említettél, az is nagyon jó!
Neked is kellemes hétvégét!
Szia Robi! Köszönöm szépen cimbora. A lábak szerintem rendben vannak, hagyhattam volna mögötte még kis helyet, de akkor már a rovar előtte is kellett volna hagynom....és semmiképp nem szerettem volna.
Igazság szerint még egy kereten is gondolkodtam ez esetben, hogy általa még inkább szűkítsem a képet, hogy még jobban tudjam érzékeltetni, a harcost és félelmetes fegyverét, hogy mindjárt kitör a képből...de tudom, hogy azt sokan nem értették volna meg, miért teszem, ezért inkább így hagytam.
Kellemes hétvégét! István
220
18
2012.02.20 18:18:16
