A címe ellenére a magyar tengeren készült a fotó. Mikor megláttam, meglepődve csodálkoztam rá erre a "trópusi szigetre", amely tavaly óta nőtt ki Zamárdi fövenyéből. Facölöpös, acélvázas luxus sziget született itt, a trópusi tengerpartok hangulatát idézve. Pálmafák és szélgépek szolgálják a vendégek kényelmét, akik a szokványos székek helyett itt kényelmes bőrfotelekben, pamlagokon, díványokon vagy nyugágyakban heverészve fogyaszthatnak, miközben akár a Balcsiba is bemehetnek.
A fotó készítéséhez egy szórakoztató történet fűződik, melyet az #1. hsz. alatt megosztok az arra kíváncsiakkal…
Igen, a tél az számomra is kényszerpihenő szokott lenni. Köszönöm az ajánlást, igen jó könyvnek tűnik. Amit írsz, az egy fejlődési sor, egy jó ideje én is megfogalmaztam már magamban - és persze tapasztaltam. Az egyes fejlődési lépcsőket be kell járnia és ki kell "élveznie" a hozzánk hasonló amatőr fotósnak. Hiszen mi nem megrendelőnek, hanem magunknak, a saját örömünkre fotózunk. Aztán mikor már úgy érzi, hogy elég jól tud egy bizonyos dolgot, esetleg sikerei is vannak azon a vonalon, akkor emelkedik a mércéje, változik az elvárása magával szemben. Ekkor járta be az adott fejlődési lépcsőt és lép eggyel feljebb. Azért szeretem az értékeléseidet (képeidet), mert tőlem fejlettebb, tudatosabb fotózást képviselsz, így azokon a területeken ahol az érdeklődési körünk átfedésben van jó iránymutató számomra, hogy merre érdemes nyitni, ha úgy érzem, hogy a magam tempójában bejártam a "résztávot".
Köszönöm a részletes értékelést. Ismét érdekes, amit írsz, hiszen amit kritikaként megfogalmazol, pontosan az volt számomra a szándékos elképzelés a fotóban. Az ebben a tanulságos, hogy amit én erénynek vélek, azt Te hibaként említed. Nevezetesen arra gondolok, hogy belátni a sziget alá. Persze, hogy lehetett volna magasabbra az állványt:) Emlékszem mennyit "precízkedtem" hogy át lehessen látni alatta, így kívántam érzékeltetni a sziget voltát, szerettem volna a távolban folytatódó vízfelszínt látni. Sajnáltam is, hogy a háttérben pont ott van a Tihanyi-fsz. Alkonyat helyett hajnal és a túlsó oldalról talán látványosabb lehetne, jövőre remélem kipróbálom:)
A teraszon nem engedtek volna fotózni, a történtek tükrében biztos vagyok benne… persze ha fogyasztanék, akkor valószínűleg semmi akadálya nem lenne. Az emberek bizony jól jöttek volna a képre, ez már eszemben volt akkor is.
A ff. kép készítésétől eléggé ódzkodok. Az egész azzal kezdődik, hogy "betegesen" vonzódom a színes képekhez, és azzal folytatódik, hogy nem tudok szépen ff. képet kidolgozni. Több fotómat "deszaturáltam" majd játszogattam a kontraszttal, stb. Az eredmény általában borzasztó rossz lett, de ha nem, akkor sem találtam szebbnek a színesnél. Így aztán egy ff. feltöltésem sincs a 400 akárhányból… Az eszemmel tudom, hogy van létjogosultsága (nem is kevés) a ff. tájképnek, rengeteg van, ami tetszik is, de az első gondolatom mindig az, mikor ilyet látok, mennyivel szebb lenne színesben… pedig lehet, hogy vacak fények és színek voltak. Nem tudom, képes leszek-e valaha megváltozni ebben.
Gratulálok a nap képéhez.
Ne haragudj tegnap nagyon felb.....m magam a suttyó viselkedésén.
A kép nagyon szép.Tökéletesek az esti színek nagyon szépek a fények.
Üdv:alalat
Amikor ránéztem a képre, (kis kép) először átfutott az agyamon, hogy ez biztos a Bringás képe, de aztán a cím Trópusi idill, hmm ez nem Bringásra vall, Ő nem szokott külföldre járni fotózni, csak szép Hazánkban barangol. Szóval el is vetettem az ötletet! Utána, gondoltam, csak megnézem a képett üsse kavics, hát nem a Bringás nevet látom...:) Na a történetet elolvastam, jót mosolyogtam rajta!:) A fotó nagyon jól sikerült, szépek a színek megérte érte a vízbe leállványozni!:)
Dehogynem láttál, csak nem hagyott mély nyomokat benned:)
Ezen kívül van fönn még 9 db (ugyanebben a kategóriában találod őket) s közülük 3-hoz írtál is:) De való igaz, hogy viszonylag ritkábban teszek föl ilyesmit, mert egyre kevésbé tudok megfelelni a saját elvárásaimnak:) Az f/22-nél az lett volna,hogy valószínűleg szétlágyítja az egész képet és kapok egy életlen, csúnya rajzolatot. A színekkel szerintem nem lett volna gond. Köszönöm szépen az értékelést, őszintén örülök, hogy a kép elnyerte a tetszésed!
Nagyon hangulatos "tetszik" fotó:) nem is láttam még Tőled naplementéset.....éppen itt volt az ideje:DDD A történeteden jóóóót nevettem, ezek szerint a parton Te nagyobb attrakció voltál, mint a témád és milyen jó fotótéma lettél volna:) A kalandod a tulajjal jellemző, a pénzzel jó ízlést nem osztanak....ezek szerint üzleti érzéket sem:( ezért jó hobbiból fotózni, mert így nem dirigál senki...:)
A 22-es rekesznél mi lett volna....én múltkor próbáltam, jól elmosta de mégsem tetszett, mert a színek nagyon furcsák voltak.....már naplemente után volt és ellentétes irányban.
Üdv:Amarillis
Azon én is, persze csak utólag:)
Köszönöm a bőséges értékelést, igazán örülök, hogy elnyerte a tetszésedet. Nagyon szerettem volna már egy ilyesmi vízfelszínt, de az igazsághoz tartozik, hogy a szűrő által engedélyezett 8 mp. ehhez azért kevés volt, így egy kicsit segített a PS is. De el ne áruld senkinek:)
Hű, de jó lett! Gyönyörű ez a színvilág és a fények is nagyszerűek. Még a mesterséges fények is jól illenek a hangulathoz. Jól szerkesztett a fotó, élesek a sziluettek és a hosszú záridő is remekül sikerült. Látványos az elmosott víz és a sziget tükörkép. Gratulálok!
Jó volt olvasni a történeted, vicces és eredeti! Azért a naplementéket fotózó tagon baromi jót nevettem!:)))
Indokolatlanul "kioktatni" az nem az én világom, amúgy egy jó szándékú, kedves ember volt. Őszintén gondolta, amit mondott. Nevethetnékem volt, inkább nem reagáltam semmit.
Pedig kedves Druszám, ott élsz a túlsó partján:) … DDD
Köszönöm az értékelést, örülök, hogy elnyerte a tetszésed! Neked elmondom őszintén, de el ne áruld senkinek, hogy az ND8-as szűrőm önmagában kevés volt, így a vízre egy kicsit rásegített a PS is:) De tényleg csak egy picit.
Azért jó tudni, hogy más is járt hozzám hasonlóan:)
Most mit mondjak, minden önuralmamra szükség volt, mikor az a 25 éve állvány nélküli, de ugyanolyan jó naplementézés dolog előjött:))
Köszönöm a véleményt, örvendek, hogy ennyire tetszik Neked a fotó (is)!
Mind a mai napig mosolygok ezen az egészen, ha eszembe jut:)
Már akkor elhatároztam, hogy legalább egy képet feltöltök és leírom hozzá ezt. Gondoltam, hogy lesz majd, aki együtt tud nevetni velem és rajtam:)
Köszönöm a véleményt és örülök a tetszésednek!
Köszönöm, hogy megnézted és véleményezted, örülök, hogy elnyerte a tetszésed! Őszintén szólva, volt egy pillanat, mikor majdnem elnevettem magam, még jó, hogy sötét volt:)
Helló Drusza! Nem is tudtam, hogy kis hazánkban is van luxussziget... A fotó kiváló, a víz egyenesen lenyűgöző. Mikor írtad az "eladási kalandodat", sejtettem, hogy az lesz belőle... Ugyanis más témában én is jártam már hasonlóan... Az ember mindig tanul. Üdv.!
A nagy archoz általában nem mindig párosul a bentlévő "dolog",de gondolom tudod ezt te is.A fotó viszont nagyon jól sikerült és bánhatja,hogy pillantást se vetett rá.Jó mindkét történet,gondolom az elsőt jobban élvezted.Gratula.
Szia!
Még most is röhögök a történeten.Nagyon jó kis mérőszerszámod van, ha minent meg tud mérni és még mellékesen remek felvételeket is készít.Nagyon nem bírom az ilyen nagyképű embereket.Már eleve az, hogy a Balatonból trópusi szigetet akar csinálni.Miért nem az óceán parton építkezik.A Balaton az maradjon Balaton:)
Üdv:alalat
Első látásra jó fotótémának ígérkezet, így aztán alkonyatra visszajöttem. A partról sehogy se adta magát a kompozíció, mert a partot nem szerettem volna a képre. Nosza, fürdőnadrág föl, vízbe be, hisz itt a déli parton úgyis csak térdig ér. Gép a nyakba, állvány a kézbe… Már ez is elég volt, hogy magamra vonjam a környező emberek figyelmét. Hát még, mikor benn a vízben beállványoztam, komponáltam és a távkioldóval nekiálltam fotózni… Na azt látnotok kellett volna :) Úgy néztek rám, mint egy földönkívülire :))
Egy idő után azt vettem észre, hogy kisebb fajta csődület alakult ki körülöttem. Kiderült, hogy a sötétedés miatt a partról már nem látszott elég jól, mit csinál azaz őrült egyén a vízben, győzött a kíváncsiság, s többen bejöttek megmártózni. Ha meg már "véletlenül" épp arra fürdőztek, hát szóba elegyedtek velem:)
Volt, aki azt hitte, hogy geodéziai szintezést végzek. A sötét éjszakában:) Mások azt hitték, hogy árapály mérést készítek, de volt vízáramlási és iszapminta-vételezési elképzelés is. Komolyan mondom, egyik elképedésből a másikba estem. Pedig az E-510-esemnek szerintem egészen fényképezőgép formája van…
Amikor aztán kiderült, hogy fotózásról van szó, akkor persze meg kellett mutatnom a képeket. Tudtam én, hogy egy csomó rontott is van a kártyán, hisz a próba képek még nem voltak törölve, de ez nem számított. A nézőközönség teljesen belelkesült, s mi tudjuk jól, a kis kijelzőn minden kép szép… így aztán egymást túllicitálva dicsértek mindent. Nem is akarták elhinni, hogy ez csak hobbi, nem ebből élek. Szakértően magyarázták, hogy "bolond vagyok", ha ebből nem csinálok pénzt, mert higgyem el, jó pénzért el lehetne adni ezeket a képeket. (A "szakértelemmel" kapcsolatban azért megjegyezném, hogy egyikük közölte, ő már 25 éve készít naplementés fotókat, de nem érti, minek használok hozzá állványt, mert ő mindig kézből dolgozik és az ugyanolyan jó… DDD)
Egy szó mint száz, addig tömték a fejem, hogy a tulajdonosnak jó reklám lenne, és tuti fizetne pár képért, hogy… próba, szerencse:))) Azt egy percig se hittem, hogy pénzt kapok érte (nálam a fotózás csak viszi a pénzt, nem pedig hozza) de gondoltam, talán egy italra meghív, ha esetleg igénye lenne valamelyik képre. Különben olyan árai voltak, amúgy szóba se jöhetett volna, hogy ott bármit is fogyasszak. (pl. kávé 1800) De úgy látszik másnak se, mert üres volt a hely. A tulajdonos, aki valahol a 20-as évei elejét taposta, "igen jó üzleti érzékről" tett tanúbizonyságot, midőn már a köszönésemet se fogadta. Annyit azért vakkantott, rengeteg képe van már, köszöni, de meg se nézi. Magamban jót vigyorogtam az eseten, főleg a saját naivságomat (na meg az előzményeket) találtam viccesnek, hogy hagytam magam rábeszélni ilyen sületlenségre:) Még az se zavart, hogy az elköszönésemre se válaszolt. Nem értek az üzlethez, de abban azért biztos voltam, hogy ilyen gyönyörű időben, és hétvégén, nem kéne üresnek lennie. Arra azért kíváncsi leszek, hány évig lesz meg ez a luxus sziget, mielőtt elsüllyed? Persze a kisördög sem hagyott nyugodni… Később kíváncsiságból megnéztem a honlapjukat, mit mondjak, azért megnézhette volna a képeket, amit mutatni akartam… :))))