Nekem még van valamilyen olcsó, de jó, skandináv gyártmányú borotvaszappanból 4 darabom. Egyébként igazad van, mert a kulturálatlanul drága Wilkinson borotvaszappant sem láttam mostanában. Láttam viszont Figaro habzó borotvakrémet...
Ha minden kötél szakad, boldogult édesapám hagyatékából előveszem a borotvakéseket és a fenőszíjat... (Ő, mint teljesen konzervatív doktor bácsi, kis lenéző gyanakvással figyelte már a borotvapengéket is, és ameddig nagyon nem remegett a keze, olyan 78-79 éves koráig, késsel borotválkozott)
Végeredményben az én koromban ennyi mániája lehet az embernek... Olyan önborotvával borotválkozom, amibe borotvapengét kell helyezni, a pengét sok helyen árulják, gyakorlatilag minden áruház láncban kapható. Mivel egy itthoni és egy az úti csomagomban levő borotvakészülékem van, elhatároztam, hogy veszek egy tartalékot. Persze, sehol sem árulnak, és amikor megkérdeztem, hogy akkor mibe lehet beletenni azt a borotvapengét, amit árulnak, akkor néznek rám csodálkozva... Ilyen a tinta is. Ha van is töltőtoll, az általában patronos. De töltőtolltinta van - lehet, hogy léteznek még nálam is konzervatívabbak, akik mártogatós tollal, esetleg hasított lúdtollal írnak? (Vagy ezt is soroljuk a kereskedelem rejtelmei közé?)
Bevallom, hogy én "igazi" (azaz "szivornyával" ellátott, tintásüvegből tölthető) töltőtollal írok, így még emlékszem erre az üveg-fajtára valamikorról, a múltból. Jelenleg csak kegyetlen drága Parker, Montblanc, stb. tintákat lehetett kapni, és csodák csodája! a boltban kis, műanyag üvegben cseh Koh-i-noor töltőtolltintát találtam olcsót, az általam használt fekete színben. Felvásároltam a teljes készletet (ami 4 üvegből állt), s azt tapasztalom, hogy a kezemhez már jól kiírt töltőtollban legalább olyan jó (vagy talán jobb is), mint a sokkal drágábbak.
A kép nagyon jó, igazi nosztalgia-fotó. Gratulálok és 5 pontot is küldök.
Kösz, Jules, örülök, hogy tetszik. Én magam sem tudom már, hogy került hozzám, elég régen megvan, most előkotortam a pincéből. Azt hiszem, egyszer kimentettem egy lomtalanításkor valahonnan. Tollat azt sajnos, nem sikerült keríteni. Üdv.
Kösz, Somasok, örülök, hogy tetszik. Igen, akinek már ilyen tintásüvegje volt, az úri gyereknek számított. Az egyszerűbb az a kicsit lapos, szögletes üveg volt, sajnos, abból nincs példányom. Üdv.
Mondanom sem kell, örömmel üdvözöltem gyermekkorom tintásüvegét. Isten tudja, van-e még néhány ezen kívül?
Látszik a címkén, hogy öreg darab...
Tetszik a beállítás, és pont elférne a jobb alsó sarokba mutató heggyel egy fanyelű, de akár egy régi szép töltőtoll is.
Szép fényeket!