|
#2 Írta: Dodó
2006.07.07 22:02:46
11000
727
A cirbolyáról talán annyit - én is utánakerestem, hogy milyen fenyő is ez -, hogy
magános edénynyalábú (haploxylon) selyemfenyõ, 5-tûs. A cirbolyák, e szárnyatlan, nagy magvú, szétesõ tobozúselyemfenyõk alakköre Amerikáig terjed (Pinus albicaulis), de a 2500 km-re elkülönült elterjedési területû szibériaialfajjal (P. c. ssp. sibirica) együtt óriási területen fordul elõ, megközelítve a csendes-óceáni Ohotszki-tengert. Míg a közeli rokon keleti alakkör csaknem a tengerszintig ereszkedik, addig az európai (al)faj a hegyvidék, az alpi-hegyrendszer növénye (1300-2750 m) és igazán a törpefenyvesek (P. mugo) övében van otthon, ahol gyakran társula vörösfenyõvel (Larix decidua). Legdélebbre a Tengeri-Alpokban (Alpes Maritimes), legészakabbra az Északi-Kárpátokban fordul elõ.Sûrûn ágas, felhajló, rugalmas ágú, sokáig tömött kúpos, késõbb szabálytalan koronájú FA (15–25 <35 m × <1,7 m).KÉRGE sokáig sima, gyantahólyagos, majd pikkelyes, ágai hosszan felhajlók, fiatal HAJTÁSAI szürkésbarnán szõrösek,TÛLEVELEI (2,5–9 cm) rövidek, a magasabb övben vaskosak, belsõ oldalukon ezüstösen viaszosak. TOBOZAI (3–8 cm)tömörek, pikkelypajzsaik tompa csúcsúak, érésig sötét liláskékek, hamvasak, bársonyosak, fel nem nyílók.P. cembra L.
A képről: a felülről fényképezett fenyők (cirbolyák - nem tévesztendők össze a Cirbolya és Borbolya címszereplőjével!) egészen érdekes hatást keltenek, szokatlan, de nagyon látványos képet adnak. A ködölő felhő átmenete rendkívül szép, és azzal a megoldással, hogy a fenyők és a felhők nagyobb tömegét egyaránt a bal oldalra szerkesztetted, hangsúlyt adtál a jobb oldali hegyoldalnak is. A kép színvilágában az egymás mellett levő, szinte egymással vetélkedő kék és zöld árnyalat érdekes együttest alkot - gratulálok és 5 pont
*
|
5.0
|