Egy családi emléknek remek, de mint portré nem állja meg a helyét. A gyermekfotó át kéne adja a gondtalan élet minden boldogságát. Ha már ilyen szűk, akkor egy erősebb homlok vágással és meghagyott állal tudnám elképzelni, és négyzetes vágással.
A telibe vakuzás se túl szerencsés megoldás.
Teljesen "natúr" képnek tűnik. Éles, elég szépen világított.
Az állat súroló vágás"bűnös hanyagságra" utal.
Miért nem álló a kép? Ha nem álló, miért központos, ha központos, miért nem négyzetes??? És kicsit kontraszttalannak is érzem...
Ezek nem kritikák, csak a gondolataim, amik - míg ki nem próbálom - csak gondolatok.
Minden esetre a kompozíció kissé hevenyészettnek tűnik:-))
Szép fényeket!