Köszönöm sice!
Már látom, várni fogom a kommentjeidet!
Öröm volt olvasni... Az én napom már jól indul!
A pont már csak ráadás, akár ne is lenne:-))
Szép fényeket!
Csak az érzéseimet figyelem, mikor egy képet nézek, a fokok, mint megannyi ránc, és barázda
egy gyötört arcon. Érdekes, a fa is megőriz minden lépést, taposást vagy akár szenvedést, mint az emberi arc. Szomorú lettem a képedtől, és ez jó, mert örülhetek a mának.
„A szenvedésnek annyi fázisa létezik, hogy annyi lépcső még a pokolba sem vezet.” ( Natsuo Kirino)