Az úszóedzéseket Marizellben végeztük, ahol két pályát béreltünk. A helyszínen levő férfiember, aki a pénztárt, a büfét kezelte, de ő volt az úszómesterm a szauna bekapcsolója (és talán a tulajdonos is) a 25 méteres medence hosszában középen kihúzott egy kötelet és széles mozdulatokkal elmagyarázta jobbra és balra intve: egyik pálya - másik pálya. Mivel rajtunk kívül csak két idős hölgy látogatta meg a szaunát, nem jelenthetett neki jelentős bevételkiesést a nagyvonalú megoldás...
A Tritonban a kollektív bűnösség elve érvényesül: mivel Enikő rajtacsípett egy embert, aki karjával úszó mozdulatokat imitálva szökdécselt a vízben, közölte, hogy még mindenkinek 10x100 méter pillangó büntetésből! (Természetesen nem kellett mindet leúszni csak kettőt vagy hármat).
Részben az emóciókat igyekeztem bemutatni azen és még pár következő képen, részben a Nikon képességeit teszteltem - ennek ellenére kérlek benneteket, hogy bár bizonyos értelemben próbafelvételekről van szó, írjátok meg a hibálkat (egyet megígérek: nem ez lesz a gép "alapbeállítása). A helyzetet boníolítja, hogy ekkor még nem volt olyan programom, mely a RAW-ot kezelni tudta volna, ezért jpg-ből voltam kénytelen dolgozni.
Köszönöm, hogy megnézted és a véleményedet. Az ilyen és ehhez hasonló, elvben jó, de az utómunkával elrontott képek miatt függesztettem fel a fotózást. Annak "bizonyítlkaként", hogy milyen ügyetlen és "vak" voltam, csatolom a teljes képet. Szóval, nem a távolsággal volt a baj (bár az is igaz, hogy a kollégámtól kölcsönkapott géphez csak alapobjektív volt), hanem velem...
Hát, igen, közel kell menni... Egyszerű, sokat mondó, kifejező. Ha ránézek, s belegondolok, hogy még 1000 m "pille" -- kezdek rosszul linni, mégis, érzem, megteszi, végigmegy....
Köszönöm a vélemenyedet. Szégyen - nem szégyen, én ilyennek látom a jót, de mivel éjfél után tölttem fel, megpróbálom lányomat rávenni vagy korrumpálni, hogy a hasonló képeket együtt javítsuk ki - az ő szeme biztosan jobb, mint az enyém...
A korábbi véleményekhez csatlakozom. Én a túl erős zajszűrésben látom a hibát. Inkább legyen kicsit szemcsés a kép, mint túlzott zajszűréssel még az természetes részletek is elvesszenek. Üdv.
A mimika kárpótól és abba ne hagyd a fotózást,ha az okkoz neked örömet és kikapcsolódást. MInt korábban is írtam,egy nagyobb méretű monitor lenne a megváltás neked addig, míg meg nem "szerelik" a szemed. Utána is szeretni tudnád ,erre mérget veszek! :)
Köszönöm a véleményedet, a mimika miatt tettem fel és teszek fel hasonlóan borzalmas képeket. Igen, azt akartam kifejezni, hogy az edzés kemény dolog, és a büntetés fáj...
Magáról a képről: Az arc az eredeti képmezőben nem kicsi, hanem a probléma az, hogy nagyon rossz a szemem, és ezen sem - nem önteltségből, hanem vakságból - látom a minden bizonnyal jogosan felrótt hibákat. Korábban sok próbálkozás, és hasonló vélemény után abban maradtam magammal, hogy a Noise Ninja program egy standard beállítását használom zajszűrésre, és az "intelligens élesítés" ugyancsak standard beállítását a feltöltés előtti "rendberakásra". Ez a jelek szerint működik is "normális" körülmények között, de az 1600 ISO és a bejelentéskor még a mozgásra állított expozíciós idejű gép okozta alulexpozíció mellett nem... Szívesen javítanám, de nem látom (és ezt komolyan mondom) a hibákat. A leginkább deprimáló az, hogy amikor valaki hozzáértő kijavítja és elküldi a képet, akkor is csak annyit látok, hogy összhatásában valahogy sokkal jobb, de nem látom azokat a különbségeket, amik ezt eredményezik... Tudom, hogy ilyen szemmel (ami cukorbetegségem miatt még eléggé gyorsab romlik is, de a műtére nem ért még meg, és előre megmondták, hogy olyan fénytörési eltérések vannak, hogy "jó" aztán sem lesz, csak "jobb") nem fotózni kellene, hanem valami mással foglalkozni, de ezt szeretem...
Bízom benne, hogy a mimika kárpótol egy kicsit a minőségért...
Kicsiben azt hittem,hogy ez lesz a nap képe,mert a mimika,az nagyon beszédes,elárulja viselője szenvedését. MIndig is úgy gondoltam,de ezt most már bebizonyosodott,hogy verseny sportot űzetett gyerekek sokat szenvednek,ez a képen egyértelmű. Megnyitva,....áááá nagyon gáz. Szinte borzalmas,ez nagyon finom kifejezés. Egyrészt ordít róla,hogy jócskán belenagyítottál és utána próbálta rendbe hozni a dolgokat. Amiért érdemes volt mégis megmutatnod,az az,hogy lásd,közelebbről egy kisebb portré objektívvel sokkal többre mennél néha.