Latin-Amerikában őshonos nagy termetű fán lakó hüllő. Akár másfél-két méteresre is megnőhet. Úszni is jól tud, a vízben krokodil módjára a farkával evezve halad előre. A hátán húzódó taréjsor a ragadozókkal szemben nyújt védelmet e jámbor növényevőnek.
Érdekessége, hogy három szeme van. A képen ugyan nem látható, de a homlokán van egy harmadik szem is. Ez természetesen nem egyenértékű a két másikkal, hiszen csak néhány fényérzékeny sejt és egy kezdetleges lencse alkotja, képet nem alkot. Azonban érzékeny a fény és az árnyékok változására, valamint a mozgásra, amely a felülről támadó ragadozók észlelésében nagy előny.
A neve ellenére nem csak zöld, hanem a legkülönbözőbb színekben pompázik. Különösen feltűnő a díszes toroklebernyeg, amelyet a hímek udvarláskor kifeszítenek. Ezzel csábítják a nőstényt, illetve jelzik a területük birtoklását, fenyegetik riválisaikat. Ha veszély fenyegeti őket, szintén a toroklebenyükkel igyekeznek elijeszteni a támadót. Végső esetben a gyíkokhoz hasonlóan ledobja a farkát, amely idővel regenerálódik.
Most, h nézegetem a képeidet, látom, h mennyire inaktív voltam az oldalon az utóbbi 1 évben és mennyi képed nem is láttam...ez is tetszik, egy remek közelkép.
Gratulálok!
Igen tudom a korodat, megnéztem a profilodat és a honlapodat is. Egyszer mindenki elkezdi valahol. Ha van kitartásod és nem keseredsz majd el, mikor negatív kritikákat kapsz, akkor sokra viheted Te is. Tanulni ugyanis csak a kritikákból lehet, a dicséretekből nem. Ez itt egy nagyon jó közösség, jó helyre jöttél, ha a fotózásban szeretnél fejlődni. Pár éve itt kezdett egy másik 13 éves srác is, ő pl. olyan jó fotós lett, hogy aztán 1-2 év múlva valahol pályázati díjat nyert az egyik képével, s jutalomból egy hétre ingyen kiutazhatott Párizsba fotózni.
Szóval hajrá Krisz! Ha van rá igényed szívesen segítek, csak kérdezz sokat. Nagyon nehéz kitalálni azt, hogy mi az amit tudsz és mi az amit nem. Ha akarod, feltöltés előtt elküldheted a fotóidat az email címemre előzetes véleményezésre, aztán még javíthatsz rajtuk, mielőtt felrakod.
Az értékelésedet pedig köszönöm szépen, őszintén örülök, hogy tetszik Neked!
Nagyon szép kép, az élessége is kitűnő és a háttér egyszerűen tökéletes. Én még fiatal vagyok, és most nem rég ismerkedttem meg a fényképezéssel de nekem nagyon tetszik ez a kép.
Remek kép, irigylésre méltó élességgel, nagyon szépen elmosott háttérrel, a tekintet irányába hagyott térrel és tanulságos magyarázattal. Gratulálok és 5 pontot is küldök.
Godzilla:))
De jó cím, nekem eszembe se jutott, lehet, hogy egyszer ellopom ezt az ötleted:)
Köszönöm szépen az értékelést, nagyon örülök, hogy ennyire tetszik Neked!
Aha naggyon jól néz ki Godzilla :) Klasz gyíkfotó, jó kompozíció, szép éles és kellően mosott a háttér is. nagyon szép részletgazdag a felvétel, már szinte 3D-s benyomást kelt ha sokáig nézi az ember. Grat!
Köszönöm a remek leírást, amelyből újra csak a teremtés csodálatos célszerűségét olvasom ki.
Mi gyermekkorban úgy hittük, azt hallottuk az öregektől, hogy a gyík levált farka napnyugtáig mozog, utána "hal meg". Én magam is jártam úgy, hogy amikor elkaptam egy gyík farkát, az a kezemben maradt, a gyík pedig elmenekült. Üdv.
Köszönöm szépen a véleményt, örülök, hogy tetszik Neked!
A kérdésedre válaszul itt egy kis leírás.
Sokan azt hiszik, hogy a gyík farka valamilyen külső fizikai behatásra (pl. ragadozó támadása vagy emberi piszkálás következtében) törik le. Bármily meglepő is, a gyík "önként" válik meg a farkától, még csak meg sem kell érinteni. A jelenség neve önamputáció, vagy más néven autotómia (A szó görög eredetű: auto = saját, tomy = elválaszt) Az önamputáció egy olyan aktus, amikor egy állat önként megválik valamely szervétől. Persze a gyík csak akkor dobja le a farkát, ha életveszélyt érez, illetve ha erős stresszhatás éri. Ezt a képességet általában védekezéskor alkalmazzák, hogy kijátsszák az őket megtámadó ragadozót. Nem arról van szó tehát, hogy a gyík farka „véletlenül” letörik, vagy leszakad, mert nem bírja ki az adott fizikai behatást, hanem az történik, hogy az állat saját elhatározásából, szándékosan dobja le a farkát.
Elterjedt tévhit az is, hogy a farok két csigolya közt válik szét, de ez sem igaz. A farkon úgynevezett leválási-, vagy törési zónák találhatók. A törési zónák nem az egyes farokcsigolyák között, hanem bizonyos speciális csigolyák lyukacsos szerkezetű, középső részén helyezkednek el. Ezekhez a leválási zónákhoz külön, speciális izmok futnak, melyek egyetlen feladata, hogy adott esetben képesek legyenek eltörni a csigolyák leválási zónáját. Amikor a gyík ijedtében úgy dönt, hogy leválasztja a farkát, akkor egy hirtelen, heves izom-összerándulást kezdeményez, amitől eltörik az egyik speciális farokcsigolyája, méghozzá a csigolya szivacsos szerkezetű leválási zónájában. Ezzel együtt az összes többi itt lévő szövet (hám-, kötő-, izom- és idegszövet) is azonnal elszakad. A folyamatot kiváltó speciális izom erős összehúzódása nem csak a csigolya leválási zónáját töri el, hanem egyben biztosítja a minimális vérveszteséget is.
A levált farok önálló életet kezd élni. Hevesen rángatózik, mintha egy másik állat lenne ott, így a ragadozó jó eséllyel támad a farokra, és megkíméli annak gazdáját. Azért, hogy a farok még vonzóbb legyen, sok gyíkfaj farka színes, feltűnő mintázatú. A farokvesztésért azonban nagy árat fizet a gyík. A letört farokvég körülbelül 10 nap nyugalmi időszak után kezd újra kinőni, s a növekedéshez igen sok energiára van szükség. Az új farokba már nem nőnek csontok, tehát nem lesznek benne csigolyák. Helyettük porcos váz képződik, s erre épülnek az új szövetek. A farok regenerálódása hozzávetőleg 45-60 nap alatt fejeződik be. Az új farok azonban már sohasem lesz olyan hosszú, hajlékony és színes, mint az eredeti. Emiatt a gyík hátrébb szorul a rangsorban, és nehezebb lesz párt találnia. Mindemellett a hiányzó vagy rövidebb farokkal a mozgása is esetlenebbé válik, legközelebb könnyebb préda lesz belőle. Ráadásul nem vetheti be még egyszer a farokledobási trükköt, mivel az új testrész (csigolyák híján) már nem képes autotómiára. Elméletileg azonban mégis lehetséges egy újabb farokleválás. Persze csak akkor, ha az előző farokledobás nem a teljes farkat érintette, tehát nem a legelső lehetséges helyen tört el a farok. Ha a sérülés felett maradt még legalább egy speciális szerkezetű eredeti farokcsigolya, akkor a mutatvány megismételhető.
Szia Bringás!
Azt nem állítanám, hogy barátságos tekintetű hüllő, de szépen fotóztad. Nekem ekkora méretben pont elég. Jó a szerkesztés, jó éles a fotó. A leírásért külön köszönet.
Üdv, Mara
Szép példány, remek felvétellel és érdekes leírással. Ezt a farok-ledobást már gyermekkorunkban megfigyeltük a gyíkoknál, nagyon érdekes. Valójában hogyan választja le a farkát?