Ezekkel a színbeállításokkal a nekem kép egész másról szól, mint a "modellje". Az eredeti emlékmű rozsdás, koszos, nyomasztó, akár az ötvenes évek. Ebben van valami oda nem illő, felemelő.
Így is remek kép, tetszik.
igen a régieknek sokkal több idejük volt és több alapképzést kaptak, ezért a fotózásnak is nagyobb volt a rangja,
külön tanulmányt érdekelne, hogy egy elit magazinban is néha mi van
kezembe került egy "Sikeres nők" nevű elit magazin, ahol a szuper reklámfotók mellett olyan amatőr képek voltak profi gépekkel, hogy tanítani kellene, csonkolt végtagok, rossz képkivágás vezető tv-s szerkesztőről... stb.
ezekről lehetne egy komoly citromdíjas rovatot indítani...
Rengeteg fotot nezegetek nap mint nap. Maiakat es nagynevü öregek kepeit. Össehasonlitva öket a maiak tecnikailag tökeletesek, de nagyreszt üresek. Megelegszenek a csili vili külcsinnel. Olyanok, mint a reklamfotok. A regiek akik nagyreszt filmes geppel dolgoztak, technikailag erösen behataroltak voltak ezzel szemben kisüt belölük a lelek, az ember. En a mai technikaval szeretnem ugyanezt megvalositani. Persze nagyon messze van meg, de minden lepes örömet okoz.
a következő akartam az előbb idézni:
Rabi Miklóstól idézve:
" túl sokat aggódunk olyan dolgok miatt, mint a zaj, a becsillanás, a tökéletes élesség, a koszos ablaküveg, a bemozdulás, vagy éppen a kiégett részek.
Ezzel szemben azt tanácsolom, hogy ne aggódj! Foglalkozz inkább azzal, hogy jókor legyél jó helyen, hogy úgy és azt mutasd meg, amit és ahogyan szeretnéd!
A többi nem számít."
nagyon köszönöm a kritikákat, és mint az öreg rabbi mindenkinek igazat adok,
imádom a fotózást, de ahhoz a mai világban nem egy bridge gép kellene,
ezenkívül az idő is fontos tényező számomra, arról nem beszélve, hogy ezek 5 perces PS munkák, ahol a hatás miatt néha ráhúzom a színeket és a képkivágással is igyekszen egy fílinget, vagy gondolatot átvinni,
ezen fotók nagy része normál állapotban sokszor technikailag gyenge, fény és egyéb hiány miatt, ebből variálok ki valamit,
a elég sokat járok kortárs művészeti galériákba, ahol furcsa, néha hülye dolgokat látok,
én ezeket a kélpeket nem műalkotásnak, hanem valamiféle fotografikus vázlatoknak tartom,
mindenki igyekszik utánozni a nagy fotósokat, így nagyon sok gyenge utánzat születik, pl.címlapfotó stílus...
én azt mondom amit itt valaki már idézett, hogy nem baj ha valami nem tökéletes, hanem adjon vissza egy gondolatot...
ne feledjük, hogy a magazinokban és a tv-ben látott felvételek mögött egy egész stáb és milliós technika van...
nagyon hosszú ez a téma, nem bonyolódok bele,
köszönöm az észrevételeket...
A többi kepedet is nezve es összehasonlitva valamifele tudatossagot es szandekossagot velek felfedezni ebben a különleges latasmodban. Nekem tetszik mert nem mindennapi. Gratulalok!
Szia!
Nagyon nehéz feladat elé állítottad Magad, ragyogó napsütésben fotóztad le ezt az egyébként sem könnyű témát. Nem is sikerült helyesen az expozíció, a képed nagyon sok helyen kiégett, amit még korrekcióval sem lehet helyrehozni. Elképzelhető hogy ez a fényképezőgép nem is alkalmas ekkora dinamika különbség elfogadható visszaadására.
Sok sikert az elkövetkező képeidhez!
lamerle
szia nagyon nézegettem már a képeidet igen érdekes fotókat csinálsz ! nagyon jó szerkesztés és a nézőpont tetszenek a színek és a kiégés az emlékműn a hölgy nagyon feldobja a képet gratulálok a képedhez.
299
69
