Talán nem éppen egy álomház, de ki tudja, lehet, hogy valaki épp itt talál rá a lelki békéjére...:)
A fotó viszont szerintem tökéletes, mind hangulat, szerkesztés, perspektíva, színek, mondanivaló szempontjából. (Az égbolt különösen tetszik). Szép munka! :)
ej jj de jól látod . mindig amikor depis vagyok , kimegyek a szabadba , és az első kicsinek tűnő házat lefotózom . akkor mindig elmúlik hirtelen . olyan jó hogy vannak kicsi házak ..)
más . a cím nekem mindig fontoss. tudod , sokat elárul az emberről , kinyilatkozásai , és tettei , munkája , stb alapján . valószínűleg ez tudat alatt bennem van , hogy ilyen vén fejemmel , már együtt járt , hogy nem kell hajszolni a vagyont , a dologi tényezőket , csak a lelki béke kell , és nyugalom , nem kell függőség , és utálkozás , tülekedés . állandó megfelelési kényszer . de a legdöbbenetesebb változás bennem szerintem az , hogy tényleg jól esik a szerénység ,az egyszerűség , a hivalkodás ellenkezője . ..valószínűleg ez tükröződik le az ilyen képeimen . de ez nem egészen tudatos ám . sodródik az ember a tudatalattijával :)
üdv
deb
Döbbenetesen tetszik ez a képed,bár a cím elgondolkodtat. Nem tudnálak elképzelni egy ilyen kis házban. Vagyis ha már kisház, meg vágy és magány,akkor ennél sokkal eldugottabb helyen,...inkább. Ha a lakatlan szigetet keresed az ideális "csöndel" ,nem vagy egyedül, de ahogyan bemutatod az nagyon egyedi. A kép címe nagyban befolyásolja a nézőt,hogy az alkotó mit is szeretne láttatni. Szerenecse,hogy ilyen irányú vágyaidat le tudod képezni,mert lassan a depresszió jelét vélem felfedezni a alkotásaid és a címek összefüggésében Talán így kifotózod magadból ezt a szomorúságot. MOndanám,hogy menj el szoláriumozni,de akkor hová lesznek a mélyértékű fotók nekünk. Nálam NK !