Nekem az érzelmi kettőssége miatt tetszik ez a fotó. Egyrészt a padon alvó nehéz sorsú ember látványa igen szomorú… másrészt az őrajta alvó kutyus viszont nagyon kedves, önmagában szívet melengető látvány. Ez a kettősség az, ami szerintem megkülönbözteti a többi hasonló fotótól. Szerkesztésében szerintem egy kissé szűkebb kompozíció, némileg alacsonyabb és szembőlibb nézőpontból jobban mutatna. Az alsó belógó nem kéne.
További szép fotonokat!
Szia. Ez egy érdekes fotótéma. De szerintem érdemes ez a fajta "világot" is bemutatni, és szépen sikerült. Jó választás volt az ff is. A kutyus ragaszkodása pedig szívhez szóló!
Szia István! Üdvözöllek az oldalon!
Az ilyen képek mindig vitát szülnek, de azt hiszem el lehetne ezt kerülni egy kis "játékkal".
Például ha a kutyát szemből kis mélységélességgel fotózod, az emberke pedig kicsit elmosódna. Nem lenne ennyire szájbarágós, de ugyis átjön a lényeg. Általában mindenki így fotózza az ilyen szituációt és kevés az egyedi köztük. A konverzió kicsit lapos, bár ezen még utólag lehetne javítani!
Egy másik variáció is eszembe jutott, bár ahhoz nem jó ez az obi.
A kőre téve a gépet egy 50-es obival 2-es rekesszel a cipőre fókuszálva. Szóval valami furfang...
üdv.
Igen, szerintem az esetben nem etikus, ha az illető nem tud róla. Ezért tartottam fontosank, a kommunikációt miután felébredt. Szerintem szükség van hasonló fotókra, egy világot mutatnak be, egy nem túlkellemes világot! Szándékos a szűkre vágás, mivel másképp elveszne a részletekben. Köszi a véleményezést, István!
Hűha, volt már itt róla szó, hogy mennyire etikus öntudatlan állapotban lévő embert fotózni, illetve publikálni, szerintem nem az. Egyébként jó fotó, balra és alul kéne még tér.