Még nem láttam ilyen közelről. Félelmetes. Kell némi bátorság a tartásához az etetéséhez.Aranyos egy vad amikor kezes de vad Vajon mit hoz a következő pillanat. Ezeket a gondolatokat ébresztette bennek a felvétel
Az a helyzet, hogy mindenki dicsér meg időnként gyengébb fotókat. Én bizony elég sokszor megtettem, mikor még nem tudtam kellően megítélni. Ma se tudom jól, csak jobban, mint régen. Ráadásul a jó/rossz az a fotózásban szubjektív.
Igazad van, tényleg tud örülni az ember egy jelentéktelen madárfotónak is, nekem is van pár ilyen, de nem ítélem feltöltésre alkalmasnak. Szerencsére kimeríthetetlen a témaválasztás tárháza, így van lehetőség a könnyebben elérhető lehetőségek kiaknázására, szóval nem csüggedek, de ha egyszer lesz valami jó madaras lehetőségem, azt kihasználom. :)
facebookra is szoktam feltölteni képeket, abból leginkább az derül ki, hogy mi a közízlés. Ha csak ezzel foglalkoznék, és eltelnék a dicséretektől, nagyban meggátolna a továbblépésben.
Mikor egy rossz fotónál olvasom a dicsérő szavakat, és egy tényleg rossz fotónál, na akkor erősen elgondolkodom, mi motiválja a kommentelőt. Mindenesetre a feltöltő jól át lesz vágva, mivel ő azt hiszi, hogy jó kép, ezért is tette fel, és ezen hiedelmében megerősítik... jobban nem is mennék ebbe bele, akinek van egy kis sütnivalója, tudja súlyozni a véleményeket.
Ezt nagyon is megértem, évekig hasonló cipőben jártam én is. Végül fájó szívvel be kellett látnom, hogy normális madár fotót csak lesből tudok készíteni, de lesre meg nem volt lehetőségem. Így maradtak az olyan közönséges madarak, mint a kacsa, meg a sirály, melyek eltűrik az emberi közelséget. A kócsagokkal volt egyedül szerencsém, Zamárdiban van egy hely, ahol elviselik a viszonylagos közelséget és egy óriási vágásos (és minőségromlásos) kompromisszummal készíthetők fotók. Szóval tudom, mennyire tud örülni az ember fia egy kevésbé sikerült madárfotónak is, ha amúgy semmi más lehetősége sincs. Aztán kétszer sikerült eljutnom egy lesbe, és annyi madár fotóm lett, hogy most már ki sem látszom belőle…
Viszont példaértékű ez a pozitív hozzáállásod, jó ha mások is olvassák, meg aztán ez visz téged előre. Ráadásul a kritikám ezúttal nem volt túl építő jellegű, mégis jól fogadtad. Az érdemtelen dicséreteknek én sem tartom értelmét, csak becsapnálak, illetve becsapnád magad. Van egy jó mondás, nekem legalábbis tetszik: „ Ha dicséretre vágysz, töltsd föl a fészbúkra”:)
Köszönöm a véleményedet, nem örülök, hogy nem tetszik, de az őszinte véleménynek annál inkább. :) Igyekszem majd jobb madárfotókat készíteni, már ha adódik rá valami lehetőség, mert ezen kívül eddig nem nagyon volt. Bár egyszer lőttem egyet mozgó buszról, koszos üvegen keresztül, esőben, fény nélkül, de azt csak a humor kategóriába tehetném, annyira gyenge lett. :)
Ez viszont nem tetszik, se kompozíciójában, se hátterében, se vágásában. De legalább jó éles:) Viszont ha nem töltöd föl, akkor sosem tudod meg:)
További szép fotonokat!
Ilyen is kell néha, ha már a téma az orrom előtt hever. De tény, hogy egyre jobban azt az irányvonalat kedvelem és szeretnék benne legtöbbet fejlődni, amire gondolsz. :) Szóval értelek, egyébként nem vakus a kép, lemenő napfénynél készült.
Szia. Gratulálok nagyon jó kép. Tükrözi tökéletesen a madárban rejlő erőt. Igaz nekem a piros háttér nem tetszik, számomra jobban mutatna egy természetes háttér például a fű zöldje. De a madár szépsége mindezt feledteti velem. :-)
Jóóóó
Tetszik:)
A környékünkön van egy solymász, gondolkodtam hogy megkeresem pár kép erejéig.Megérné:)
Nagyon szép lett a képed,és a piros háttér sokat dob rajta:)
A karmok élesek,a szeme meg félelmetes.