Megértem az elvárásod egy egy képnél, hisz ezek egyéni dolgok.
Nekem széles a befogadó képeségem, szeretem a valóságtól elrugaszkodott képeket is. - Tényleg mi az a valóság??? De ez messzire visz, ne menjünk bele :)
Nem kötöm magam korlátok közé, mert a társadalom elvárja azt.
Természetesen itt is lehetett volna simán felraki amit kiköpött a gép magától, de én, mint oly sokszor írtam már itt -és még fogok is, mert mindig lesz akinek ez közölni kell :) - szeretem az utómunkával is kifejezni egyfajta viziót ami a helyszinen átéltem.
Számomra a fotózás több mint kimenni a természetbe és lekapni egy egy dolgott, aztán tovább menni a következő témáért.
Szeretek elidőzni, gondolkodni, meditálni a helyszineken.
Innen jönnek az útómunkák végeredményei.
Ahogy a dal mondja - A furcsák közé tartozom :)
A #15. alatt általánosságban írtam, a konkrét képről pedig a #12. alatt.
A kérdésedre, a képnek van hangulata, de ebben a kategóriában is személy szerint jobb szeretem a még "hihető" megjelenést.
Az itteni gyakorlatot pedig éppen hogy negatívumként említettem, nem pedig követendő példának.
Szia!
Köszönöm a véleményed és a részletes írást.
Igen a feszültség is hangulat. Talán a felhőkből sejthető, hogy vihar közeli állapot van/volt.
Valóban ez egy olyan terület, mely mindenkinél mást és mást jelent.
Igen, alapvetően az a megállapítás volt furcsa, hogy a hangulat kategória a pocsék képek felturbozott buvóhelye
Ilyen alapon a FF képek, pedig a pocsék fénnyel rendelkező képek halmaza.
És mehetünk végig a kategóriákon...
Még sokszor egy egy szó jelentése is, annyi féle tartalommal bír személyekre lebontva, hogy csak lesünk :)
Erről most hirtelen a FF feldolgozások jutnak eszembe.
Ha rosszak a fényeid, egy egy fekete fehér megoldás csodákra képes :)
Igaza van "Bringás"-nak, a hangulat definiálása nehéz, mivel kettős funkciója van: egyrészt a képen látható tájnak, épületnek, jelenségnek meg kell a fotóst érintenie, másrészt ennek olyannak kell lennie, ami a nézők (nézők többsége, nézők egy része) számára is hangulatot közvetít. (Például vannak helyek és helyszínek, melyekhez személyes életeseményeim kapcsolódnak - számomra ezek hangulatot közvetítenek, de a néző számára nem).
Kicsit túlzó megközelítésnek érzem viszont, hogy a "hangulat" kategóriában szereplő képek (bár talán csak a felük) nem hordoznak semmi alaphangulatot. (Most ne menjünk bele abba a kérdésbe, hogy van-e olyan technikailag elfogadható kép, mely nem hordoz alaphangulatot, ha mást nem, a fotós kínlódását [ez természetesen csak henye humor volt], szerintem valami érzelmi mondanivalója még egy reprodukciónak is van, ha más nem, akkor az, hogy a reprodukálható dolgok végtelen halmazából miért azt választotta ki a fotós). Amennyiben ez valóban csak a "menekülési útvonal", akkor - bocsánat a kérdésért - fenn kell-e tartani, vagy ami nem tájkép, az menjen a digitális manipuláció kategóriába? (Szerintem nem.)
Abban viszont teljes mértékben egyetértek "Bringással", hogy az utómunka nem teremt képet, legfeljebb a kép hibáit enyhíti, egyes elemeit fokozza, másokat háttérbe szorít, tehát a munkát mindenképpen jó alapképen kell elvégezni, különben öncélú "forma- és színjátékká" válik az egész. Nézzük ebből a szempontból a képet. Úgy érzem, hogy szép tükröződéssel, a bal oldal felé való lejtéssel, jól elhelyezett horizonttal, a víz és az ég jó ábrázolásával készült, s önmagában is megállná a helyét. Lehet, hogy nem lenne a nap képe, de az elég sok mindentől függ, láttam már nap képét két véleménnyel, ami közül az egyik elismerő, a másik inkább fenntartásokat hordozó volt, tehát "abszolút mérce" itt sincs. Az utómunka a képet különlegessé, bár valóban irreálissá tette. Ennek ellenére többekből váltott ki emóciót, mint egyes sportfotók, melyekre csak udvariasságból (sok vélemény "ellentételezéseként") vagy a meglevő hibák jelzésével, nagyon rám férő tanítási szándékból érkezik egy-egy reakció, elvétve. (Ebből is látható, hogy saját magamat "simfelem"). Szóval a képen egyfajta feszültséget, fenyegetettséget érzek a különös, nem odaillő fények miatt. Ez számomra egyfajta hangulat, ami a messze eltérő egy csendes vízparti fotóétól... Gratulálok!
oks, nekem erről más a véleményem, az meg hogy itt mi a gyakorlat az engem nem befolyásol egy egy kép feldolgozásnál.
Nem szabnak a korlátok, melyekbe belekényszeriteném magam, de hát nem vagyunk egyformák.
Van akit megérint, átjött ennek a képnek a hangulata is, meg van akit nem érint meg.
Te az utobbi halmazba tartozol, ez akkor azt jelentené, hogy nincs hangulata a képnek? :)
Köszönöm, de már az értékelésnél is észrevettem a kategóriát, és arra is rájöttem, hogy miért oda került feltöltésre - s mindennek tudatában írtam meg a hozzászólásomat.
A hangulat egy nagyon nehéz kategória. Azt hiszem, a legszubjektívebb mind közül. Én is azokat a fotóimat raktam ide, melyek rám elsősorban hangulatukban hatnak. Azon áll vagy bukik minden, hogy azt a hangulatot, amit a fotós a helyszínen megélt, közvetíti e a kép a nézőjének, aki viszont nem volt ott. Ez pedig a nézőtől is nagyban függ, ezért írtam, hogy nehéz kategória a hangulat.
Nem lesz egy korrekt definíció, de úgy gondolom, hogy a hangulat kategóriának valami ilyesmit kéne jelentenie: a fotó a néző számára is értelmezhető hangulati és/vagy érzelmi töltettel bírjon, illetve lehet egyfajta gondolatisága is, mely merengésre készteti a nézőt. Ha ezek megvannak, akkor már valóban kevesebbet számít a természetesség látszata, vagy a klasszikusan elvárt technikai követelményeknek való megfelelés.
Nem tudom kellően hangsúlyozni, hogy egy hangulati képnek önmagában, már az alapfotóban is kell hordoznia a fenti tulajdonságokat. Ha az alapképben tényleg megvan a hangulat, akkor a fotós erre ráerősíthet valamilyen utómunkával.
Ezzel szemben itt a FV-n az a bevett gyakorlat, hogy a fotós elkészít valamiről egy tök átlagos képet, ami ugyan nem rossz, de semmi alaphangulata sincs. Valószínűleg érezheti, hogy a fotója nem elég jó, vagy kissé sablonos és semmi kiemelkedő nincs benne, de sebaj, majd egy kis utómunkával feldobja. A végeredmény egy erősen utómunkázott kép lesz, ami persze látszik is rajta, a fotós pedig abban a tévhitben ringatja magát, hogy az utómunkával megteremtette az amúgy hiányzó hangulatot. Ha kinyitod a hangulat kategóriát, ott a fele feltöltés ilyen, hogy egy nem is létező hangulat valamiféle utómunka által van belemagyarázva a képbe - közvetített hangulat pedig nulla. Én legalábbis mint néző, szubjektíven így látom e kategória feltöltéseinek jelentős részét.
Számomra alapelv, hogy az utómunka önmagában nem teremt semmilyen hangulatot, csak ráerősíteni tud a már eleve meglévőre. A hangulatot az alapképnek magától is hoznia kell. Ha a hangulat az alapképből hiányzik, akkor az utómunka lehet szép, lehet látványos, sőt előnyére is válhat a képnek, de hangulatot nem fog adni. Nekem ez a véleményem a hangulat képekről, bocs’ hogy a Te fotód alatt írtam le.
Köszönöm.
Ez csak játék a fényekkel, kifejezve amit ott a helyszinen éreztem, ezt így erősitve tudtam átadni - ezért tettem HANGULAT kategóriába és nem a természetképekhez.
Nagyon szép színeket dolgoztál ki, bár számomra azért furcsán hatnak a lomkorona fényei egy ilyen égbolt alatt. Kompozíciójában a tükröződés és a precíz, szimmetrikus szerkesztés nagyon jól erősíti egymást. A csendes víztükör igen szép.
További szép fotonokat!
Erre is csak azt tudom írni mint az előző fotónál.Nagyon szépek a színek az árnyalatok.Jó a minősége a részletes.És ismét csodás kidolgozás.Jó ez a Sigma
Szia!
Nagyon szépen köszönöm a gyönyörű idézetet.
Talán az író remek írásai, regényei is hasonló hangulatú helyeken születtek.
Köszönöm az értékelésed is.
Üdv
Szia. Nagyon szépen komponált kép! "S ha Te is egyszer-másszor szomorú leszel, s hasztalanul jársz-kelsz az emberek között, a szomorúságodon nem segít senki, és úgy érzed, mintha valami nagy-nagy súly ülne a lelkeden, és napról napra jobban belefáradsz, s talán már azt is hiszed, hogy nem bírod tovább: egy este szökj le titokban a tóhoz. (...) Ha szomorúságoddal a tó partján megállsz: olyan kék lesz a víz, mint még sohase volt. A legcsöndesebb szellő indulását meghallhatod, akkora lesz a csend, s ameddig ér a nádas: minden nádszál csak neked muzsikál akkor. (...) Hunyd be a szemed, ha látásod már nagyon gyönge lesz, akkor és egyszeribe látni fogod a madarak táncát bent a tocsogóban. És akkor, azon a csöndes estén maga a tó mesél neked tovább, folytatja ott, ahol én abbahagytam. És akkor a csöndes estén, Te elfelejted, egészen biztosan elfelejted, hogy szomorú voltál." Talán ennyit dióhéjban:) Grat. ..Ja....HÁT PERSZE HOGY NAP KÉPE :)
Szép a tukrozodés.Dramatikus hatása vann a felvételednek,foleg a felhok,gondolom hogy valamenyi HDR efektus vann benne amibol szerintem kevesebb is elég lenne,de azért jó kép
1044
47
2014.08.27 14:01:39
