Szia! Valóban remek felvétel, stílusában valóban múltidéző, akár készülhetett volna 30-40 évvel ezelőtt is, ezt a hatást is csak erősíti az eltalált ff kidolgozás. Gratulálok a "... legjobbja" címekhez!
Egyszer magam is szeretnék hasonló helysínen fotózni, csábítanak régi, egykor volt témák.
Ez a kép nekem elsősorban a finom, hátulról jövő szúrt fények miatt tetszik.
Nap képe szerintem is.
nahát, nahát! szokatlan képeket hozol mostanában nekünk. :) de itt is hozod a szintet, nem is kicsit!
kiváló helyszín, minden szerkesztési szabálynak megfelelő, absztraktos is kicsit, érdekes is, félelmetes is. méltán nap képe.
Szia, Nagyon tetszik a felvételed, a régmúlt időket hozza elém a képed. Valamikor ehhez hasonló üzemi éttermi részlegek voltak, az egyik ablaknál adták ki az ételt, a másik ablaknál pedig lehetett visszavinni az üres tányért, persze hiányoznak az asztalok és a székek, már csak egy megkopott pad maradt, de így is hangulatos és a múltat nagyon jól érzékeltető felvétel. Gratulálok, szép munka, várom a következőt!! Üdv.Ili
Na, ezt a videót megkeresem. Köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmemet. Viszont akkor röviden én is elmondom a fotózás utáni érzéseimet, mert erősen kapcsolódik a videóhoz.
Tudni kell, hogy a helyszín amellett, hogy elhagyatott, ráadásul eléggé messze fekszik lakott területtől, egyszóval teljes a magány. A fotózás közbeni állapotot nem kell részleteznem, itt az oldalon a legtöbben ismerjük ezt az alkotás közbeni "révületet". Ilyenkor csak a fotós van meg a téma, a külvilág többi része megszűnik. Igazából este az ágyban fekve, mikor felidéztem magamban a nap eseményeit, döbbentem rá, hogy Úristen!, ha fotózás közben reccsent volna valami mögöttem vagy egy árnyék sötétítette volna el a bejáratot, akkor lehet, fehérneműt kellett volna cserélnem. :)
Köszönöm, Tamás az értékelésed! Örülök, hogy tetszett! Színesben ilyen:
A leírás alapján eszembe jutott egy youtube videó, linkelni sajnos nem tudom, de lényegében egy "átverés" a sztori, hasonlóan elhagyatott helyen, finoman szólva sem barátságosnak tűnő lénynek öltözve várt a fotósokra egy alak a bekamerázott épületben. Mikor a fotós kellően belemerült saját világába, nem csinált egyebet az alak, mint megállt az ajtóban, és várta, hogy észrevegyék. A reakciókat el lehet képzelni. No mindegy, az elhagyatott épületről jutott eszembe, de még így is nyomott hagyott bennem, hogy csak külső szemlélőként néztem. Aki átélte, lehet nem megy többet ilyen helyre egyedül, gonosz egy szívatás volt, az biztos.
A fenti sztori ellenére én is szeretnék egy ilyen helyen fotózni, mert nagyon érdekes lehet, és főleg egyedül fotózva még jobban átélheti az ember a különleges, elhagyatott atmoszférát. A négyszöges burkolattal ellátott fal nagyon mutatós így ff-ben, milyen színű volt egyébként?
Jó ez a nézőpont az összetartó vonalakkal, az ott felejtett paddal. Van hangulata a képnek.