Zsölye!
Megdolgoztatsz:-)) Már harmadszor próbálom megfogalmazni az emócióimat, de technikai ügyetlenségem miatt mindg elszáll...
Ezt a képed megnyitva voltam muszáj az előzőre reagálni, s aztán térni rá erre, amely szerintem ugyan abba a gondolatkörbe, az elmúlás, elszakadás témája köré rendeződik, s nem elsőként a képeid közül...
Számomra ez a kép a dalszöveg ezen versszakát jelenti:
"Aztán csak nyeled, csak nyeled a levegőt,
az égbolt most forogva száll szemed előtt.
A szíved vágtázva, dobogva tépi az erőt.
Ha elbírod,talán majd talpra állsz."
A képen az erő, a dobogás-robogás...
Az ülő alak álmában talán már a végtelen úton jár, vagy csak nézi a párhuzamos vágányokon száguldó, mindegy hova fut vonatokat...(Hisz úgyis oda fut)
Nem igazán tudom szép kereken lezárni a mondandómat, legyen elég annyi, hogy hihetetlen kifelyező erővel, és ráérző készséggel rendelkezel (lehet, hogy ez a művészet?).
Gratulálok és köszönöm, hogy két dalszövegen is elgondolkodtattál, és még azon túl is...
Szép fényeket!
Megint kellett hozzá idő amíg a kavargó érzéseim a képed láttán kissé lecsitultak.....Ezt a képedet optimistábbnak érzem, mint az előzőeket, persze ez függ a néző hangulatától is....Ez olyan kép mely sokrétű tartalmat hordoz....elvonatkoztatva a dal szövegtől....a vonat mindenkivel robog valamerre, színes "vonatok" elsuhannak mellettünk vagy észrevesszük vagy nem. Egy sor kérdés melyre keressük a választ, a megoldást és ezzel telik az életünk, állandó mozgásban.....színes emlékképek vagy sötétek merülnek fel.....a válaszok bennünk vannak, fontos, hogy mit hagyunk érvényesülni......a "vonatot" mi vezetjük.../remélem nem túl zavaros?..../
Köszönöm, hogy láthatom a képeid és elgondolkodhatok rajtuk!:) Üdv. Amarillis
A képnek irányultsága van (szándékaim szerint) de tematikája nincs.
Több mindenre lehet gondolni.
Én történetesen arra amit Te is leírtál. (már meg sem lepődök :) )
Elismerő szavaidat köszönöm. Képet más fel sem merek rakni, mert meg kéne ezt szolgálni :) .
Roppantul örülök megint, hogy ráéreztem a gondolataidra. Igazából ezért (is) várom a képeidet, mert nem a rekesszel és a fényekkel kell csak foglalkozni, hanem ha értékelek, muszáj egés más irányba is gondolkodni, érzéseket hagyni feltörni, megfogalmazni eddig talán ki nem mondottakat...
Én igazából beszélgetek a képeidről, képeiddel, s mivel nem vágnak közbe szépen kimonologizálom magamból, hogy mit suttog a mély...
Szóval kérlek, meg ne fossz ettől a lehetőségtől, többet ér ez nekem, mintha pszihiáterhez járnék:-)))
Azt meg nem is értem, mit és miért akarsz megszolgálni?
Minden képed helytáll önmagáért, semmi szükség "megszolgálni" semmit.
A Te "szolgálatod", hogy hasonló képekkel borzongatod az arra fogékonyakat!
(Bocs, már megint nem vettem be (vagy mégis?) a fogalmazásgátlómat. A mennyisére csökkentöleg hatót biztos nem:-)))
Szép fényeket, és sok-sok képet!