Én azon a véleményem vagyok, hogy a fotózás és a képalkotás fogalmába sok minden belefér és nem is mindent lehet kattintás előtt egybekomponálni. Erről híres fotóművészek is így nyilatkoznak. A lényeg az, hogy tudd mikor mit csinálsz és mond el miért (képben legalább). A végeredmény láttán te tudod mit csinálsz. A kép esztétikus, gondolatokat ébresztő, hangulatos és szép. Kinek mi a határ, az szubjektív és ízlés dolga, de a művészet erről szól. Egy kiállításon se láttam még olyat, hogy minden kép elnyerte volna mindenki tetszését, de ez az enyémet igen.
Szia Laci.
Érdekes szó az hogy mesterkélt. Mihez képest? Minden képem kidolgozásában jelen van az adott lelkiállapotom, látásmódom vagyis én. Nem véletlen, hogy van olyan képem, amelyiket akár hat féle képpen is kidolgoztam már és mindegyik más, és mégis mindegyik én vagyok. Nem érzem reálisnak ezt a szót. Talán inkább a szokatlan lenne a helyes kifejezés. Viszont ha benézel a blogomba, ott láthatsz erről egy másik képet is. Várlak szeretettel, üdv. Csilla
Szia Csilla!
Szerintem ezzel a képpel határterületen jársz!
Nekem az az érzésem, mintha két képből lenne összegyúrva...(ez persze csak akkor baj, ha igaz, és látszik:-))
És kicsit sok az effekt. (nekem, Tőled:-))
Számomra (bocsi) ez már tőled mesterkéltnek hat! (Ha én csinálom, hát az szép lenne...)
Mindemellett fínom, gondos (árnyékirányok?), szép munka...
Ha számít valamit a véleményem, a tegnapi kép vagy Te.
Remélem nem haragszol, de így érzem...
Szép fényeket!
Látom ezt a témát nagyon szereted és nem csak hogy szereted, de nagyon szépen meg is fotozód őket. Láttam a sorozatod több darabját és mindegyikre csak ugyan azt tudom mondani, hogy finom, lágy nőies esztétikus és harmónikus, a színvilág a szerkesztés és a téma tekintetében is. Gratulálok.
2497
178
