Szarvasi rövid pályás úszóbajnokság, 2011. 05. 07.
Bogi háton úszik.
Megfogadtam Bringás tanácsát és vittem állványt, melyen - gömbcsukló hiányában - mindent kilazítottam, hogy csak alulról alátámasztva a gépet tudjam követni az eseményeket. Jó volt a fény, így RAW-ban alacsony ISO mellett is sikerült fényképeznem.
Valamikor azt hittem, hogy a "kis gyerek - kis gond, nagy gyerek - nagy gond" szlogennek nincs értelme, mivel ahogy nő a gyerek, úgy lesz egyre értelmesebb, és úgy lehet vele megbeszélni a dolgokat. Belátom, hogy tévedtem. Talán valóban szép emlék lesz neki a sport-sorozat..
:-)))a gyerek az gyerek:-D A szülői szerep pedig a világ talán legnehezebb pozíciója:-)
Pár év múlva lehet, hogy nosztalgiával gondolsz majd vissza a stopperes labdapattogtatásra:-))))Kitartás!!:-)
Persze Ő meg örül majd ennek a sport sorozatnak.
Szép fényeket és sok jó témát!
üdv: nakoev
Tényleg nagyon jó barát lesz, különösen ha kitanulom majd csínját-bínját... Most néha még akadályozott (milyen magasra, merre fordítsam, tudoim-e úgy oldalra fordítani, hogy ne ferdüljön el a függőleges, stb...). Köszönöm a véleményedet!
Köszönöm a véleményedet - valóban érdemes volt az állványt bevinni és izgatpottan őrködni mellette.
Olimpikon? Messze vagyunk a gondolattól is... Nagyon sok lemondás és áldozat, nagyon bizonytalan eredményért. Inkább olyan boldog gyerekkor, ahol sikereket ér el, közös érdeklődésű és pozitíván motivált társasága van, és ledolgozza az energiáját. (Mert energiája van - ma, elvileg betegen, a térségi diákolimpiát megnyerte, jövő héten mehet a megyeire - ennek ellenére felőrölt. Ma délután elmentem oktatni az egyetemre, levizsgáztattam a népet, utána le akartam dőlni agonizálni, de drága - és beteg -gyermekem egy stopperrel labdát pattogtatva rohangált körbe-körbe a lakásban és ötször elmesélte a mai atlétikai versenyt... )
Köszönöm a véleményedet, most nyugodtan írhatom, hogy az elismerés nem engem illet, hanem akitől a tanácsot kaptam - persze ezek sem érik el egy belső terekben igazán alkalmazható gép minőségét, de arra nem telik.
Szóval nagyon jó gépet választotam, amit csak dicsérni tudok, de erre a funkcióra nem idális. Így aztán Petőfivel elmondom?
"Eldobnám - szólt - de mással nem birok;"
Ez ok
Miatt
Hordá, mig széjjel nem szakadt,
Amint mondom, mig széjjel nem szakadt. "
Valakitől olvastam egyszer, hogy az állvány a fotós legjobb barátja. Jól tetted, hogy megfogadtad a tanácsot, nagyon jó minőségű fotó lett, a témák és az akciók az eddigieken is megvoltak. Gratulálok.
Hullámzás, tükröződés, csobbanás, fröccsenés.....és még egy sportoló is! Szóval van rajta téma bőven. Jó lett, ehhez tényleg kell az állvány. Szép lett!
Ne bánjátok, ha nem lesz olimpikon , maga az úszás sokat jelent mind fizikai, mind lelki síkon. Az élsport egy fokon túl már minden szempontból megterhelés - nem hinném, hogy a stressz része is hiányozna a sportágnak. Annyi más dologban is ügyes a Bogi, hogy élete teljessé válik olimpia nélkül is - az úszás pedig megmaradhat felhőtlen szerelemnek:-)
Üdv: nakoev
Köszönöm a véleményedet! Sajnos, megint köhög, beteg, és így elég nehéz az edzés... Ráadásul ezen a versenyen voltak budapesti sportiskolás gyerekek is, akiknek a tanrendjében van a napi kétszeri edzés, amit itt nem tudunk neki biztosítani - de mindenképpen örülök neki, hogy úszik: energiáját leköti, gyakran sikerélménye van, egy normális közösséghez tartozik, bajtársiasságot tanul, erősödik - tölthetné rosszabbul is az idejét (csak ne lenne ez az állandó betegség, de eleve asthmás, amire általában jó az úszás, de a gyakori hörghurut nagyon nem...)