J.o.on a mélység tátongott, míg balról köd borított minden. A termik a gerinc fölé emelte az alattunk lustán elhenyélő felhőt. Az út viszont csak egyenest a gerincen haladt végig....
A kép szerkezete már-nár brutálisan egyszerű: a rövidülésben ábrázolt út (amennyiben ezt az eufémizmust ez az ösvény megérdemli) vezet a kép közepébe, és ott eltűnik egy sziklában (indulhat a vita, hogy fallikus szimbólum-e), melyet s hófödte hegyoldal ellensúlyoz. A köd éppoly remekül került ábrázolásra, mint a mohos sziklák, a kövek és az egészt a kissé szürkés árnyalatú köd és a felhők alatti kevés fény alakítja visszafogott színűvé. Gratulálok!