Pompás fények kíséretében fotóztad meg ezt a szép várat, gyönyörű színvilága lett a képnek. Ez itt a legideálisabb nézőpont fotós szempontból. A képminőség kifogástalan. Ami még külön tetszik, az az égkép és a háttérben húzódó vonulatok. Gratulálok, remek munka!
Na az a rész nekem sem tetszik, de számomra kivédhetetlen volt a közeli napsütötte fehér téma. Köszönöm az értékelést, nagyon örülök, hogy így is tetszik Neked!
Szép a kép, jó a story! Ennyi elég is a sikerhez! Gratulálok Csaba! Szép a fotó és leginkánbb a nézőpont tetszik! A fehér szikla tetszik a legkeveésbé a jobb oldalon!
Jól megkomponált fotó.A fényekkel igencsak szerencséd volt,a felhők viszont már nem éppen ideálisak.Mindenesetre szépen mutatod be az egyik legszebb várromot.Gratula.
Tetszik a fények és árnyékok váltakozása Szép felhőkkel jól adja vissza a hely szépségét .Odaképzelem az igazi várat a katonák gyakorlatozásával.Összességében mindent megmutat ami elvárható
Köszönöm szépen a megtisztelő véleményedet, őszintén örülök, hogy tetszik Neked. Sajnos nekem csak ritkán adatik meg, hogy ott lehessek az ilyen fényeknél, ezért a tájképeim többsége nem ilyen. A várrom legmagasabb pontjáról készült a kép, oda vezet föl az előtérben látható út.
Szia!
Nagyon kellemes színei vannak a fotódnak, és ez a fényeknek köszönhető. hiába az igazán jó tájképhez (látom épületkategória, de valahol mégiscsak táj) kellenek a jó fények.
Ezt egy magaslatról fotóztad? Hogy szinte lefelé nézünk a Te szemszögödből?
Köszi a leírást is, és aképet is.
Nekem tetszik.
A Regéci vár valódi történelme mindössze 380 évet ölel föl. Az erődítményt az Aba nemzetség tagjai emelték a XIII-XIV. sz. fordulója körül, 1307-ben már biztosan állt. Az Abák bukása után, 1312-ben máris idegen kézre került az új vár. Így aztán hamar kezdetét vette az első ostrom (1316) amely során a király visszafoglalta a várat. Ettől kezdve a vár hosszú ideig királyi tulajdonban maradt.
A második ostromra 1644-ben került sor, ekkor I. Rákóczi György serege sorakozott a falak alatt, míg a várat Esterházy Miklós katonái védték. Ez az ostrom is a támadók sikerét hozta, a védők elvesztették a csatát. Azonban az új gazda, I. Rákóczi György fejedelem 4 évvel később hirtelen meghalt, így a regéci vár erődítését sajnos már nem valósíthatta meg. A birtokot unokája, I. Rákóczi Ferenc, erdélyi fejedelem, az ország egyik leggazdagabb főura örökölte, aki később feleségül vette Zrínyi Ilonát.
II. Rákóczi Ferenc csak 4 hónapos csecsemő volt, amikor édesapja meghalt, így Zrínyi Ilona lett a vár ura. Itt, e falak között élte gyermekkorának első éveit II. Rákóczi Ferenc. E várban szerezte meg latin tudásának alapjait, itt ismerkedett hazánk történelmével. Időközben Zrínyi Ilona érdeklődését felkeltette a bujdosó kurucok vezére, Thököly Imre, Az érdeklődésből szerelem, majd házasság lett. Az esküvő után Regéc várába vitték Thököly ezüstneműit. Majd 1683 májusában ebben a várban szervezték a felső magyarországi hadellátó központot. Két évre rá a pincék már telve voltak, Thököly élelemmel és hadi néppel szerelte fel Regécet, minden készen állt a nyári nagy hadjáratra. Csakhogy közben a török elfogta Thökölyt, és a kurucok így inkább a török ellen küzdő császári csapatok soraiba álltak, mintsem ellenük harcoltak volna. Ezért 1685. november 5-én Regéc kuruc őrsége is kaput nyitott, azzal a feltétellel, hogy a császáriak oda nem vonulnak be. Nem így történt. A császár hitszegő módon bevonult, s I. Lipót rendeletére a várat 1686-ban felrobbantották, azóta már csak a romjai állnak. Keserűséggel zárult hát Regéc várának történelme.
A Rákóczi-szabadságharc idején hadi jelentősége már nem volt. A szabadságharcot leverték, a Rákóczi javakat elkobozták, Regéc romjai osztrák tulajdonba kerültek, akik persze nem sokat törődtek vele. Az egykor oly dicső vár elpusztított falaiból származó kövek jelentős részét a környékbeli lakosok széthordták saját házaik építéséhez. A rom később a Károlyi család tulajdonába került. A II. világháború után a várat államosították, azonban az osztrák főuraknál a magyar állam sem bizonyult jobb gazdának, hiszen semmit sem tett e magyar történelmi műemlék érdekében. Szerencsére a helyi önkormányzat komoly régészeti feltáró, illetve állagmegóvó, helyreállító munkálatokba kezdett, amely látványos megszépülést hozott.
2013.06.01 06:55:11
28277
1150
