Remek fotó,jó az elgondolás és a kivitelezés is ! Az ff ismét nagyon jól megy hozzá,a fények jók voltak pontos a fókusz ! Egy darabot visszaadtál a papámból :) Köszönöm !
Nem,dehogy,nem vertél ki semilyen biztit,ettől ne tarts. Így már nem. Ha van indoklás ,magyarázat én abból szívesen és örömmel tanulok. Elgondolkodtat,hogy legökezelebb,miként oldjam mega feladatot úgy,hogy igazság "realisztikus" legyen . Talán még a fotó alanyt sem szabad kimozdítani a maga konfortzónájából, talán ez érezhető a képen.
Na egyszónak is száz a vége,ezért ne legyen lelkiismeret furdalásod :))) A véleményedre vevő vagyok mindig, sőt mindnekié érdekel. Persze lehet véleményem avéleményedről nekem is , hiszen az mindenkinek van,mint a seglyuk :)
A Df magazin,meg a Digitális Fotó magazin. avonta jelenik meg . Általában a fotózás technikai hátterével foglalkozik,de van pár elméleti cikk is ,meg fotós esszék, történelem, stb stb. Szerintem biztos ismered.
Azt hiszem, hogy a címzést elrontottad ennél - az elgondolkodtató és sok igazságot hordozó - véleménynél. Kérlek, olvasd el a hozzászólásomat.
Ennek ellenére reagálok erre is. A "trendek" többé-kevésbé elkerülhetetlenek, mivel általában ha valaki lát egy fotót, ami tetszik neki, akkor igyekszik elkészíteni a sajátját is. nem azért, hogy az övé is nap, hét, hónap képe legyen, hanem mert ráébred, hogy a téma érdekes, és maga is elgondolkodik és szeretne elgondolkodtatni... A trend nem jelent az én fogalmaim szerint utánzást, és aki ennek megfelelő képet készít nem epigon. Valaki felismer egy értéket, és az az érték általánossá válik. Igazad van, minden naplementére, minden virágra, minden minden ködös tájra rá lehet mondani, hogy "trend"... Azt hiszem, hogy kevés olyan dolog van, amit már ne fényképezet volna le valaki, ezért kapálózom (általában sikertelenül) a beskatulyázás ellen....
Remek fotó! Érzelmes. Megérinti a nézőt. Két lehetőséged van, vagy meghalsz fiatalon, vagy egyedül maradsz az emlékeiddel. Nincs ez jól kitalálva… Nálam nk., utólag szavazok is rá, hátha tovább is jut még.
További szép fotonokat!
Érdekes amit írtál,hogy másolom a trendeket. Most,hogy a hét ,vagy hónap képének szerintem jogosan kikiáltott Zorán alkotás lett,mely sokáig a főoldal tetejét díszitette,bennem is megfordult,hogy : ime egy hasonló témájú kép. Idős ember az otthonában. Puritán egyszerűség, egy olvasó szemüveg és egy "biblia". Bár, najó hozzászólását nem látom e kép alatt én mégis ehez a képhez társítanám témában,ismétlem témában és nem minőségben fotómat ,mert az szerintem jobb ,mint az enyém . Másolni a trendeket,ezen akadok fenn. Ép az áprilisi DF magazin foglalkozik azzal,hogy egy fotós,ha kitalált valami új nézőpontot egy rendezvényen, a kollegák,rohantak és próbálták ők is meglőni abból a szemszögbőla látványt. Ezen jogosan volt fennakadva a fotós,mert volt,hogy annyira hasonló nézőpontból fotózott a kollega,hogy magáénak hitte a képet. Klisé. Csak izlelem a szót és el is fogadom akkor , ha hasonlót valaki elém tesz. Ime,nézd ,ezt már valaki előtted megfotózta,ez nem a te ötleted. Minden ember így gyászól ,így emlékezik, sok sok kép készült már erről a témáról,stb stb stb. Bevallom én nem kezdtem albumokat átnyálazni, biztos találunk pár olyan idős emberes képet ,ahol ez a milliő fogadja a látogatót. Hogy miért érzi úgy a néző,hogy ez klisé,nem tudom. Sokat tanulnánk belőle,ha a kijelentések tevője alá is támasztaná a bírálatát. Még csak csak elfogadja az ember,ha egy egy fotójához odaírják egy szóval,hogy tetszik. Bár nem a kedvencem , de elfogadom. Ha mondjuk azt írják szar. Azt is elfogadom. Van sok szar képem itt legalább tudom honnan jöttem :) . Mitől válik valami klisévé? Na ez itt a kérdés? Hiszen ezer és ezer virág úgy van megfotózva,hogy néha azt érzi az ember,hogy ezt már valahol látta. Klisé? Sablonos? Érdeks,még senki nem írta ezek képek alá,hogy ..... nem akarok szó ismétlő lenni,tudjátok tis is .
szia nekem is a megrendezettség jutott előbb az eszembe de valahol minden kép az szerintem, csak egy néhány nem de a portré emberábrázolás nagy mértékben az . érdekes volt olvasni komenteket és hogy mennyire tudunk szeretni nem tudjuk elengedni a szeretteinket betegséggé válik hiányuk amit gyógyíthatatlan leli betegség. de mégis kellenek ezek érzések hogy velünk éljenek tovább emlékeinkbe .megható. gratulálok a képedhez
Sajnos, tudomásul kell venni, hogy a veszteség feldolgozásának (vagy feldolgozni nem tudásának) vannak jellegzetes érzelmi reakció-típusai (amiket nevezhetünk éppen "klisének" is, ha úgy tetszik). Az elvesztett személy "elengedni nem tudása" ismert érzelmi reakció, annak része az emlékekl erősítése, a legkedvesebb kép majdnem "oltár-serű" elrendezése és a veszteségen való töprengés, hogy miért is történt így?! Az emlékek felevenítése, dokumentálása, az ezzel való "életben tartás" is ennek a része.
Ezt az életérzést tökéletesen visszatükrözi a kép, a hangulat jellegzetes, az ábrázolás pontos és igényes. Klisé? Nem a fotós kliséje, hanem a férjé... és nem klisé, hanem egy jellegzetes reakció megnyilvánulása.
(Ne haragudjatok, de a "beskatulyázástól" általában - és most is - feláll a hátamom a szőr...)
nem sértésnek szántam, de ezt te tudod :)... én nincs honnan tudjam a kép történetét, hátterét, én csak azt véleményezem amit látok... és azután is, hogy leirtad e szomorú történetet, ha ténylegesen "eredeti" minden, ugyanaz a véleményem...
Egy pillanatra majdnem megsértődtem. Túl megrendezett,írod. Lehet én is ezt gondolnám,ha más képét nézném. Ez a bácsi 2 éve veszítette el a feleségét . Tavaly,mikor nála jártam az asztalon ugyan így hevertek a képek. Tőle szabadulni sem bírtam hamar,mert úgy vágyta a jó szót,mint sivatagi vándor a vizet. Már akkor elképzeltem,hogy megpróbálom ezt a milliőt lefotózni. Két hete ujból nála jártam üzleti okokból és minden változatlan. Albumok a széken és csak mesél mesél,de legfőképpen a feleségéről,akinek a hiányát feldolgozni nem nagyon bírja. Talán pont azért,mert minden nap a fotóit bujja,talán azért ,kitudja. Akkor megkérdeztem tőle,hogy eljöhetek e legközelebb,csak úgy,beszélgetni. Elmentem és bár a fotózást nem említettem,most nem mentem üres kézzel. Egy szónak is száz avége,nem megrendezett. Bár nem ezen a széken szokott ülni, hanem amiről fotóztam, de abból az irányból nem jött elég fény. Ennyi.