Meglehetősen szokatlan a fekete-fehér konverzió, de egyben nagyon hatásos is, kifejezi a "fehéren tajtékzó víz" fogalmát. Az "elsimított" víz és előtte a nagyon részletes szikla egyértelműsíti a fotós szándékát, és még jobban hangsúlyozza a víz folyamatos áramlását, mint egy "megfagyasztott" vízesés. Gratulálok és egy ötöst is küldök.
Szerintem egyértelműen jobb ez a verzió. Az ablakokat váltogatva egyértelműen látható, hogy mennyivel több részlet jött elő, mennyivel több helyen vált láthatóvá a vízesés "csíkos" mozgása.
Amúgy elsősorban nem is a középső részre gondoltam, hanem a sok-sok egyéb csúcsfényes foltra, amelyek látványosan feljavultak. Tudom, hogy a kiégés definíciója a +255, +255, +255. A képet nem töltöttem le és nem vettem mintát a pipettával, hogy mely részein felel meg definíció szerint a kiégés fogalmának. Úgy gondolom, ha valami olyan világossá válik, hogy az emberi szem már nem tud rajta részleteket elkülöníteni, akkor az hívható így, függetlenül a valós RGB értékeitől. A középső résszel pedig valószínűleg semmit sem lehet kezdeni, mert az feltehetően a fényképezéskor valóban kiégett, így képi információ hiányában semmilyen utómunkával részlet nem csalogatható elő belőle, legfeljebb a matt fehér matt szürkévé alakítható át.
Igyekeztem elkerülni a kiégést a feldolgozás folyamán. Talán ott a középen tényleg túl erősek a csúcsfények. Kicsit visszavettem a csúcsfényekből. Hogy látod ezt a verziót? Ezt jobbnak találod? Köszönöm az értékelésed.
A kompozíció nagyon ütős, remekül néz ki ebből az alacsony nézőpontból. Kiváló az előtér. A záridő tökéletes, a víz bemozdulása pont jó. A ff kidolgozását túl kontrasztosnak, keménynek érzem, a csúcsfények szerintem erősek, helyenként kiégették a vízesést.
További szép fotonokat!