Az időjárással nem volt szerencséd, már ami az égboltot illeti, de a fények igazán szépek. Ha pedig idáig elmegy az ember, nem hagyja ott a várat. Tetszik a felvétel.
Nagyon tetszik, ahogy színeiben a vár egybeolvad a természettel és a kompozíció is szép választás. Az ég nem bejövős, egy kis kék sötétítés szerintem használ neki, próbáltam. :)
Nem is tudom mióta nem láttam várról fotót az oldalon. Nagyszerű ötlet volt feltölteni. Imádom nagy becsben tarott országunk várait. Sajnos, még itt sem jártam "élőben".
A fotóhoz nem tudok hozzászólni, elfogultságom miatt óriás ötös jár érte, és a tökéletesnél is tökéletesebbnek érzem.
Szia, Remek felvétel készítettél a Somoskő váráról, jó volt olvasni a vár történetét, ha úgy alakul el fogok menni ide is, szeretek ilyen helyekre menni. A fények szépen világítják meg a várat, bár még egy kicsivel több is jó lett volna belőle. A színvilága az őszies időre emlékeztető, szerkesztése jó lett. Üdv,Ili
Ezt a várat csak képről ismerem de mindig csodálattal nézem.Ez is egy jól szerkesztett,szép felvétel róla.Az őszi hangulat,és a napszak pedig csak hab a tortán.Tetszik és hasznos a mellékelt leírás is hozzá.
Gratulálok a fotóhoz,további szép felvételeket kívánok!
Szia! Remek kép a várról.Ehhez a várhoz sajnos még nekem sem volt szerencsém,de biztos vagyok hogy most már meg fogom nézni.Regéc váránál most nagy felújítás folyik.Legalábbis mikor ott jártam.Üdv.
Már annak is örültünk, hogy a hajnali párában talált egy kis lyukat a Nap. Tudod, az a bizonyos „Akkor és Ott”:) Köszönöm szépen a véleményt, örülök, hogy azért így is tetszik! A Somoskői vár nekem is tetszik, de a hazaiak közül az én szívem Regéc váráé - szerintem az a legszebb mind közül.
Köszönjük a részletes vártörténetet, eszméletlen, hogy mennyire precíz vagy, és részletes.
Nagyon tetszetős a kompozíciód, és a kellemes meleg fényeid. Ami külön pozitívum számomra, hogy ilyen jól megteremtetted az előteret, még annak ellenére is, hogy a 180 mm szépen összehúzza a teret, még is érezhető a térbeliség.
Nagyon sajnálom, hogy a felhőkkel nem volt szerencséd, az még igazán feldobná a képet! :(
Szerintem az egyik legszebb helyen lévő, legszebb várunk a somoskői vár, a képed is bizonyítja.
Somoskő büszke vára a magyar határtól pár lépésre, egy 526 m magas vulkáni bazaltkúpon emelkedik. Azokból a szabályos, sokszögletű kövekből épült, amelyből maga a várhegy is áll. E látványos kőzetformáció a hegy északi oldalában, a sziklafalból kihajló, 16 méter hosszú, orgonasípokhoz hasonló, oszlopos bazaltömlés formájában csodálható meg.
A vár első részeit a XIII. században, a tatárjárás borzalmai után emeltette a messzi környéket akkor uraló Kacsics nemzetség. Azonban néhány évtized múlva a nemesi család kénytelen volt behódolni Csák Máté tartományúr előtt, így az új vár az ő birtokába került. Az első ostromra 1320-ban került sor, amikor I. Károly (Károly Róbert) magyar király serege foglalta vissza a Csák birodalomtól. Ekkor került királyi kézbe a szomszédos Salgó, Fülek és Sirok vára is. A győztes uralkodó kedvelt hívének, Szécsényi Tamás bárónak adományozta a Somoskői várat, kinek leszármazottai egészen a XV. sz. közepéig lakták. A török háborúk fenyegetésekor a birtokot a Losonczyak kapták meg, akik az erődítményt a végvárrendszerhez kapcsolták, megerősítésére ágyútornyokat és körbástyát építettek.
A török hódítás vihara a 1554-ben érte el Nógrád vármegyét. Ekkor a szomszéd végvárak, Salgó és Fülek elestek, a pogány seregek hatalmába kerültek. Somoskő helyőrsége azonban majd két évtizedig kitartott, az immár két ellenséges vár között sikeresen dacolt a túlerővel. Az Oszmán birodalom hadai végül 1576-ban egy rövidebb ostrom során elfoglalták az oly sokáig magára maradt várat. Csupán 17 évig lengette a szél a török zászlót Somoskő tornyai felett, mert 1593-ban a közeledő magyar királyi sereg elől a török gyáván, harc nélkül megfutamodott. Egy újabb támadástól tartva a várat jelentős mértékben megerősítették, védőműveit átépítették, ekkoriban emelték a hatalmas ágyútornyokat is.
Somoskő romlását az 1682-es füleki ostrom idején a környéken portyázó tatár lovasok okozták, akik felgyújtották a felkészületlen vár épületeit. Az erődítés porig égett, s ezzel hadi szempontból jelentéktelenné vált. A Rákóczi szabadságharc után Habsburg parancsra a várat tovább rombolták, (nem robbantották föl, „csak” ismét fölgyújtották) így végképp elvesztette katonai fontosságát. Az 1840-es években erre járt Petőfi Sándor ezt írta róla: „Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van.”
A trianoni békediktátum rendelkezése szerint úgy húzták meg hazánk új határait, hogy Somoskő vára, igaz csak néhány méter híján, de csehszlovák területre essen. A fák közt megbúvó Somoskőújfalu magyar település maradt, a vár azonban a túloldalra került. Magyar szem évtizedekig csak a határról csodálhatta szépségét. A néhai Csehszlovákia az 1970-es években komoly helyreállítási munkálatokba kezdett, melynek köszönhetően a vár megszépült, sok tekintetben felújításra került. Szlovákia önálló állammá alakulása után a felújítás és az állagmegóvás is sajnálatos módon félbeszakadt. A vár azóta újra pusztul.
Érdekes adalék, hogy a trianoni diktátum eredetileg Somoskőúfalut is Csehszlovákiának ítélte. Azonban Dr. Krepuska Géza, magyar gégészprofesszor (egy fontos francia antanttiszt életmentő műtétéért cserébe) elérte, hogy mégis Magyarország kapja meg Somoskőújfalut, Somoskőt, a bazaltbányát (de a várat nem) és a Medves-fennsík egy részét. A terület 1924. február 15-én lett ismét Magyarország része.