Somoskő büszke vára a magyar határtól pár lépésre, egy 526 m magas vulkáni bazaltkúpon emelkedik. Azokból a szabályos, sokszögletű kövekből épült, amelyből maga a várhegy is áll. E látványos kőzetformáció a hegy északi oldalában, a sziklafalból kihajló, 16 méter hosszú, orgonasípokhoz hasonló, oszlopos bazaltömlés formájában csodálható meg.
A vár első részeit a XIII. században, a tatárjárás borzalmai után emeltette a messzi környéket akkor uraló Kacsics nemzetség. Azonban néhány évtized múlva a nemesi család kénytelen volt behódolni Csák Máté tartományúr előtt, így az új vár az ő birtokába került. Az első ostromra 1320-ban került sor, amikor I. Károly (Károly Róbert) magyar király serege foglalta vissza a Csák birodalomtól. Ekkor került királyi kézbe a szomszédos Salgó, Fülek és Sirok vára is. A győztes uralkodó kedvelt hívének, Szécsényi Tamás bárónak adományozta a Somoskői várat, kinek leszármazottai egészen a XV. sz. közepéig lakták. A török háborúk fenyegetésekor a birtokot a Losonczyak kapták meg, akik az erődítményt a végvárrendszerhez kapcsolták, megerősítésére ágyútornyokat és körbástyát építettek.
A török hódítás vihara a 1554-ben érte el Nógrád vármegyét. Ekkor a szomszéd végvárak, Salgó és Fülek elestek, a pogány seregek hatalmába kerültek. Somoskő helyőrsége azonban majd két évtizedig kitartott, az immár két ellenséges vár között sikeresen dacolt a túlerővel. Az Oszmán birodalom hadai végül 1576-ban egy rövidebb ostrom során elfoglalták az oly sokáig magára maradt várat. Csupán 17 évig lengette a szél a török zászlót Somoskő tornyai felett, mert 1593-ban a közeledő magyar királyi sereg elől a török gyáván, harc nélkül megfutamodott. Egy újabb támadástól tartva a várat jelentős mértékben megerősítették, védőműveit átépítették, ekkoriban emelték a hatalmas ágyútornyokat is.
Somoskő romlását az 1682-es füleki ostrom idején a környéken portyázó tatár lovasok okozták, akik felgyújtották a felkészületlen vár épületeit. Az erődítés porig égett, s ezzel hadi szempontból jelentéktelenné vált. A Rákóczi szabadságharc után Habsburg parancsra a várat tovább rombolták, (nem robbantották föl, „csak” ismét fölgyújtották) így végképp elvesztette katonai fontosságát. Az 1840-es években erre járt Petőfi Sándor ezt írta róla: „Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van.”
A trianoni békediktátum rendelkezése szerint úgy húzták meg hazánk új határait, hogy Somoskő vára, igaz csak néhány méter híján, de csehszlovák területre essen. A fák közt megbúvó Somoskőújfalu magyar település maradt, a vár azonban a túloldalra került. Magyar szem évtizedekig csak a határról csodálhatta szépségét. A néhai Csehszlovákia az 1970-es években komoly helyreállítási munkálatokba kezdett, melynek köszönhetően a vár megszépült, sok tekintetben felújításra került. Szlovákia önálló állammá alakulása után a felújítás és az állagmegóvás is sajnálatos módon félbeszakadt. A vár azóta újra pusztul.
Érdekes adalék, hogy a trianoni diktátum eredetileg Somoskőúfalut is Csehszlovákiának ítélte. Azonban Dr. Krepuska Géza, magyar gégészprofesszor (egy fontos francia antanttiszt életmentő műtétéért cserébe) elérte, hogy mégis Magyarország kapja meg Somoskőújfalut, Somoskőt, a bazaltbányát (de a várat nem) és a Medves-fennsík egy részét. A terület 1924. február 15-én lett ismét Magyarország része.
Köszönjük a részletes vártörténetet, eszméletlen, hogy mennyire precíz vagy, és részletes.
Nagyon tetszetős a kompozíciód, és a kellemes meleg fényeid. Ami külön pozitívum számomra, hogy ilyen jól megteremtetted az előteret, még annak ellenére is, hogy a 180 mm szépen összehúzza a teret, még is érezhető a térbeliség.
Nagyon sajnálom, hogy a felhőkkel nem volt szerencséd, az még igazán feldobná a képet! :(
Szerintem az egyik legszebb helyen lévő, legszebb várunk a somoskői vár, a képed is bizonyítja.
Már annak is örültünk, hogy a hajnali párában talált egy kis lyukat a Nap. Tudod, az a bizonyos „Akkor és Ott”:) Köszönöm szépen a véleményt, örülök, hogy azért így is tetszik! A Somoskői vár nekem is tetszik, de a hazaiak közül az én szívem Regéc váráé - szerintem az a legszebb mind közül.
Szia! Remek kép a várról.Ehhez a várhoz sajnos még nekem sem volt szerencsém,de biztos vagyok hogy most már meg fogom nézni.Regéc váránál most nagy felújítás folyik.Legalábbis mikor ott jártam.Üdv.
Ezt a várat csak képről ismerem de mindig csodálattal nézem.Ez is egy jól szerkesztett,szép felvétel róla.Az őszi hangulat,és a napszak pedig csak hab a tortán.Tetszik és hasznos a mellékelt leírás is hozzá.
Gratulálok a fotóhoz,további szép felvételeket kívánok!
Szia, Remek felvétel készítettél a Somoskő váráról, jó volt olvasni a vár történetét, ha úgy alakul el fogok menni ide is, szeretek ilyen helyekre menni. A fények szépen világítják meg a várat, bár még egy kicsivel több is jó lett volna belőle. A színvilága az őszies időre emlékeztető, szerkesztése jó lett. Üdv,Ili
Nem is tudom mióta nem láttam várról fotót az oldalon. Nagyszerű ötlet volt feltölteni. Imádom nagy becsben tarott országunk várait. Sajnos, még itt sem jártam "élőben".
A fotóhoz nem tudok hozzászólni, elfogultságom miatt óriás ötös jár érte, és a tökéletesnél is tökéletesebbnek érzem.
Nagyon tetszik, ahogy színeiben a vár egybeolvad a természettel és a kompozíció is szép választás. Az ég nem bejövős, egy kis kék sötétítés szerintem használ neki, próbáltam. :)
Az időjárással nem volt szerencséd, már ami az égboltot illeti, de a fények igazán szépek. Ha pedig idáig elmegy az ember, nem hagyja ott a várat. Tetszik a felvétel.