Nagyon rohanós időszakomban, egy rövid időre megálltam Kismaroson. A Duna parton megláttam ezt a két embert, és nagy irigység fogott el. Ajánlom mindazoknak, akik nagyon keveset lazítanak.
Nem tudom, hogy milyen "árulás" érte a képet, lehet, hogy az utómunka vagy a tömörítés nem tett neki jót - a hibáit el is mondták. Amit az érdemének tartok: a pillanat békés, összeszokottságot, "összekopottságot" kifejező voltát, a szép, átlós szerkesztést. Kell-e part vagy sem? Nehéz kérdés.... ha azt akarod hangsúlyozni, hogy nem kell a tengerpartig menni a nyugalmat megtalálni, hanem a vízpart máshol is nyújtja ezt az élményt, akkor jó, hogy ott van. Kedves kép, kifogástalan minőséggel egy nyugdíjbiztosítás reklámja is lehetne. Gratulálok, remek meglátás és szerkesztés!
(Ami meg a pucér csajokat illeti - az sem lett volna érdektelen kép, ahogy azokkal mit sem törődve olvas az idős úr a párja mellett - de az már egy másik fotó lenne, és kicsit mást fejezne ki...)
Szia, elfogadom meg nem is fogadnám el a véleményed. Élesség: ha a képet a megfelelő távolságról nézed, nem tűnik életlennek. De jó, legyen.
Szerkesztés: amennyiben balra fordítottam volna a masinát, a hölgy már nagyon a kép szélére került volna. A másik ok, hogy a férfi mellett, mögött zavaró elemek voltak. Matracon napozó csupasz csajok. Á, nem kellett oda.
De köszi.
szia! egyetértek a többiekkel,500-as záridővel életlen, f8 on. a szerkesztése sem tetszik,egy kicsit balra vittem volna a gépet. egyébként jó a pillanat,és a cím.
A meglátás nagyon jó, összeszokott pár majdnem egyforma testtartásban, ez jó pillanat. Technikailag viszont nem a legjobb, életlen, ahogyan Ancsa írta és a színek is valahol elcsúsztak.