Miért e cím?
Onnan kell kezdenem, hogy vasárnap 6-án kinéztem a határba, hogy mi újság, mert nem voltam kint egy hónapja. Meglepetésemre sikerült is egy Atalanta lepkét fotóznom, a blogomon megnézhető, aminek igen megörültem, de nem lett a minőség olyan, ezért nem zaklatlak titeket a fotóval. Viszont ezen felbuzdultam, és mivel az udvarunkban ma is láttam, és tegnap vettem hozzá az egyik kedves FV-tagunktól, Hümitől egy „kályhacsővet” kimentem ma délután is egy napos, csalános tisztásra.
Lepkézni nem volt időm, mert mit találtam, egy sérült ölyvet. Szegény menekülni próbált, ugrált előlem, ezért nem csináltam sem portrét, sem olyan közeli képet, ami kimagasló lenne, nem akartam sem zaklatni, sem pedig megkockáztatni, hogy a közeli bokrokban eltűnjön, hanem megfogtam a pulóveremmel és kivittem a kocsihoz, elmentem egy közeli üzemhez, ott dobozba tettem. Minderről egyeztettem a FHNP egyik őrkerület vezetőjével, aki a madarak megszállottja, majd elvittem úgy hozzá, hogy félúton találkoztunk és átadtam neki! Ő majd eljuttatja madárkórházba!
Ezzel csak mindenkit arra bíztatok, hogy vegyétek fel a környezetetekben a kapcsolatot olyanokkal, aki vagy a fotózásban tudnak segíteni, engedélyügyben akár, vagy tudják, hogy sérült állat találásakor mi a teendő, tudunk-e segíteni valamit!
Szia János! Örülök, hogy megnézted a képet, és hogy így gondolod! Remélem jó gazdája leszek a kályhacsőnek! :)
Itt két képpel több is van:
http://antalfoto.blogspot.com/search/label/Ragadozómadár
Ja, a Quimby koncerten is használtam az Arénában! A várakozásokat felülmúlva, ott is jól teljesített! Figyelembe véve, hogy egy koncerten milyen körülmények vannak!
http://antalfoto.blogspot.com/
Én is csak az internetes tesztek alapján tudnék tanácsot adni, azokat meg jobb ha olvassa az ember! Nem mernék úgy tanácsolni valamit, ha nem ismerem a terméket!
Azt viszont tanácsolom, hogy érdeklődj itt az oldalon! D90-e van zso6607-nek, teléje is van, nem csak halszeme :), filcónak, mazsócának, csak hogy említsek párat! Ráadásul egy ideje bújja teszteket a Bringás is! Na, talán Ők, tudnak a konkrét kérdéseidre választ adni! Azt hiszem a hozzáértésük egyértelmű! :)
Én megpróbálom az obit, Te légyszíves a találkozót.
Nehéz az obi, mert nagyon sokféle van.A nagy fényerejűek eleve kilőve az áruk miatt.Néztem a G sorozatot az jó mert a az ára elég kedvező és a D90 rendelkezik motorral és működi az autó AF stb.A Sigmák szintén kedvező árúak, de nem ismerem egyiket sem.Nem tudom, Neked mi a véleményed esetleg mit hallottál róluk.
Üdv:alalat
Gyenge kép, szép történettel! Ennyi elég is néha! Nem? :)
Egy durvább történetem van nekem is, ami nem végződött túl szerencsésen, elveszett a kócsag! :(
Köszi Mária!
Többet is kattintottam, de igazából nem tudtam olyan kiemelkedő fotót készíteni, ami nagyot szólna! De a fotózás nem csak a "művészien" elkészített fotókról szól! Ezt amúgy is dokumentaristának szántam! A leírást átélni is jó volt! :)
Köszi István!
Igazából figyelemfelkeltés céljából írtam le, hogy mi történt, nagy vonalakban! Ez nekünk egy apró kis figyelmesség, a természet felé! :)
Üdv.: anTi
Mint kép gyenge, mint történet szép:)
De legalább fölavattad az obit, sok jó fotót kívánok vele!
Az én sérült állatos történeteim sajnos sokkal durvábbak, jó, hogy legalább a tiéd happy-end lett…
További szép fotonokat!
Szia! Hát tulajdonképp a kép az jó, de én most leginkább arra adnék szívesen 5 pontot amit tettél. És meg is teszem. Tényleg nagyon jó volt olvasni a leírást.
Azért a mentés előtt még kattintottál egy jót!:-) A madáron a leírás nélkül is látszik a félelem és a menekülni vágyás. Szép éles a feje, jó fotó. A leírást pedig nagyon jó volt olvasni!!! Egy plusz ötös a madártól is:-)
Szia József! Gratulálok! De most elsősorban nem a fotóhoz, hanem ahhoz, hogy segítettél az ölyvön.
Nélküled szinte 100%, hogy elpusztult volna.
Én nagyon régen madarásztam( 88-89-ben) ekkor tagja is voltam a MME-nek és rengeteget voltam terepen...akkortájt mi is elég sok sérült madarat találtunk.
Az apróbbakat hazavittük és ha tudtuk, akkor meggyógyítottuk...sajnos az ölyveket, szürke gémet és még jó pár nagyobb testű madarat viszont kénytelenek voltunk ott hagyni, mert túl nagyok voltak, hogy felcsempésszük őket a vonatra...ekkor még gyerekek voltunk és vonattal jártunk a Hortobágyra.
Még egyszer gratula!
A legjobbakat! István