Ha jól emlékszem volt már hasonló fotód. Az talán hosszú záridős volt, elmosott vízzel. Hangulatos képet sikerült készítened. Szépek a naplemente színei. A sziluetteket jól eltaláltad, a madarak és az üldögélő alakok is jól mutatnak. Nem szerencsés, hogy a távoli moló pont "átmegy" az alakok fején. Kicsit magasabbról fényképezve ez elkerülhető lett volna. Gondolom nem lehetett megoldani a helyszínen, mert akkor így komponáltad volna. A teteje kicsit sok, én úgy vágtam volna a képet, hogy a horizont pont középen legyen. De ez én vagyok, mindenki máshogy csinálja. Összességében hangulatos, jó kép.
Szia, Nagyon szép naplementés fotót készítettél Balatonról. Tetszetős az aranysárga égbolt és ahogy mindez a vízen tükröződik. Jól mutatnak a sziluettes emberalakok, de kár, hogy a fejük egy vonalban a távoli móló parttal. Szerkesztése és kivitelezése remek lett. További szép fényeket. Üdv.
Remek hangulata van a fotónak és technikailag is rendben van. Szerencse hogy nem mozdultak bele a viszonylag hosszú záridőbe. Gratula a képhez!
Üdv András
Szia! Az eddig elmondottakon túl külön jó, hogy üldögélő madarak együtt láthatók a képen az üldögélő emberekkel. Ez egy kis plusz hangulatot, tartalmat ad a képhez: oly szép ez a naplemente, hogy mindenki, aki él és mozog, leül és nyugalomban csodálja. Most a fotód által mi is... Gratulálok!
Emberek, romantika, még a madarak is láthatók rajta, igazi balatoni hangulat (legalábbis az én fiatal koromban ilyen volt...). A kép technikailag kifogástalan, a szerkesztésben a mólót már sokan leírták, valóban érdemes lett volna kicsit balról vagy fentről, esetleg "ravasz" megoldással alulról fotózva kivetíteni. Gratulálok, a kép hangulata fantasztikus.
Azoknak, akik fiatalok, talán érdemes idézni a KFT "Balatoni nyár" című dalának szövegét:
"Ültünk a mólón és néztük,
hogy járja a táncát a vízen a fény.
Élveztük, mennyire jó ez a sablonos helyzet.
Hamburgert ettünk és vártuk,
hogy jöjjön a fél négy, mert utazunk már.
Itt hagyjuk Zamárdi-felsőt,
hisz újra csak elmúlt egy balatoni nyár.
Emlékszem, mennyire vártam
a tihanyi révnél azt a kékszemű lányt.
És persze nem jött, de ilyenek a kékszemű lányok.
Beültem inni és észre se vettem az árak színvonalát.
Hozták a számlát és azt hittem, rosszul látok.
A nyaralás messze száll, sok emlék visszajár.
Hányszor elmúlt már, de újra vár
||: A balatoni nyár, balatoni nyár. :||
Csónakban ültünk egy lánnyal és
lehullott rólunk minden erkölcsi lánc.
Senki sem láthatott minket, mert sűrű a nádas.
Szerelmes voltam és fájt volna
annak a lánynak az igazság.
Szemébe néztem és azt mondtam, nem vagyok házas.
A hangulat az sosem változik, a Balcsi még most is ilyen, csak mi öregszünk:) Nagyon szeretem ezt a nótát, fiatalok voltunk akkor Köszönöm szépen az értékelést, örvendek, hogy átadta a hangulatát!
Túl sok minden van a fotó alján, felül pedig elég üres. Szerintem az égbolt fele mehetne vágásba. Alakok nélkül jobb lenne ez a fotó, mert nem sikerült őket elég letisztultan elhelyezni. Más nézőponttal biztos lehetne keresni egyszerűbb kompót. A színek nagyon szép, igazi naplementések.
Hamisítatlan nyári naplementés felvétel,romantikus hangulatúvá teszi a mólón üldögélő fiatal pár és az ég gyönyörű színei.Tetszenek a kép jobb oldalán felsorakozott madarak ahhogy a nap utolsó sugaraiban sütkéreznek,valamint a távolban lévő kikötő is jól mutat.
Gratulálok a fotódhoz!
Na ez az amit nem tudok hova tenni! Ha rajtam múlt volna, még hó képe is lenne! Itt a nyaraló szezon, erről szól az egész amit fotóba öntöttél! Minden tökéletes! Mehetne a nyomdába képeslapnak!
Szia. azt hiszem ehhez a képhez csak ennyi jut eszembe:)
"A nagy boldogság nem mindig foglalható szavakba. A beszéd néha elszürkíti az élményt. Mindannyian éltünk már át ilyen pillanatokat. Mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor tekintetünk a másik lelkébe mélyed, amikor egyetlen gesztusából megértjük a másikat, amikor egy mosoly vagy egy kinyújtott kéz elmélyíti a közös élményt. Egy csöndes, boldog erdei séta, az együtt látott naplemente, az ébredés egy csodálatos éjszaka után vagy mások társaságában, a lélek szótlan, de annál beszédesebb, az adott pillanatban csakis kettőnk számára érzékelhető megnyilvánulása. Amikor a hallgatást betölti az összetartozás érzése, akkor valami nagyszerű dolog megy végbe két ember között. A lélek tudja, hogy minden rezdülése olyan, mint a másiké, hogy egyformán éreznek, és egyformán látnak. Érzi, hogy elismerték és megértették" Gratula:).