Kicsi fiam elkapott pillanatos portréja. Itt bevágta a durcát és nem lehetett kihagyni!
Azért ezt tettem fel, mert a két kép közül nem tudtam választani, melyiket tegyem ide fel. :) Albumba szeretek kollázsokat szerkeszteni, főleg ktsghatékonysági és helytakarékossági okokból.
Szerintem a kis kép sokkal jobb, méghozzá azért, mert ott a kamera felé fordulva sokkal jobban látszik a kisfiad arca, rajta az érzelmeivel. Egy ilyen „elkapott pillanatos” portrénál pedig éppen ez a leglényegesebb - legalábbis szerintem. Élességben és technikai kivitelben, mindkettő egyformán jónak tűnik. A montázst remekül összehoztad, ugyanis önmagában a nagy képen zavaróan nagy lenne az a lényegtelen terület, amit most a kicsi kép foglal el. A nagy képet nem is lehetne túl jól megvágni anélkül, hogy a gyerkőc testtartása ne sérüljön. A nagyot önmagában álló formátumban lett volna kívánatos komponálni, de így a kettő együttese igen jó - ráadásul kreatív is.
További szép fotonokat!
Szia Judit, Tetszik a felvételed a durcis vagány kisfiúról, nagyon jó pillanat felvétel, jól mutat a nagy képben, ahogy a kisfiad áll, és ahogy lazán behajlítja a lábát. A kép szerkesztése ötletes, ügyesen megoldottad, hogy mindkettő felvételt láthatjuk ilyen formán. A színvilága szép lett, egy picit zavaróan hat bal oldalt fölülről belógó zöld faág, de összességében remek kompozíció. Üdv.Ili
Köszi Gergő!
Nincs levédjegyezve ez a fajta fotómontázs! Nyugodtan használhatod! Én régen nagyon sok ilyet készítettem, nagyon tetszett, hogy helyet spórolok vele és választanom sem kell két jó kép közül. De aztán egyszer rámszóltak, hogy a kevesebb több. Így ritkábban alkalmazom. Nem is szoktam már annyira figyelni arra, hogy mindenképpen legyen egy olyan fotó, ami direkt úgy legyen szerkesztve, hogy ne zavarjon a kép lényegébe és összhangjába bele egy másik belehelyezése.
Hát igen, fix 50-essel tuti szebb lett volna a kép, de általában azt eltervezetten teszem a vázra. Alapból mindig a 18-135 van fent. Ez is csak egy kis "Ismerjük meg a várost, ahol a nyarat töltjük" séta volt, gondoltam fotózok pár virágot, meg a kastélyt megpróbálom. Szóval nem is volt nálam az 50es. A babaportrénál speciel meg csak azt használtam. :) Árnyékban is voltunk, Norbi még ott is a kőfalnak feszült, hogy még sötétebb legyen! Gyerekekkel amúgy is olyan nehéz: nagyon ritkán közreműködőek és iszonyat mozgékonyak meg gyorsak! Le a kalappal az olyan fotósok előtt, akik nap mint nap gyerekeket fotóznak és ráadásul sikerrel!!! Hiába van nekem 3, olyan, mintha nem értenék a nyelvükön, mikor fényképezni szeretném őket.
ötletesnek találom ezt a PIP nézetet. :) Megmondom őszintén ez eddig nekem eszembe sem jutott, és még nem is láttam fotós oldalon így. De ha csak nincs levédjegyezve, ezt lehet lopnám tőled :), és néha előrukkolnék én is egy ilyennel, mert tényleg tetszik ez a fajta megoldás.
Főként ez fogott meg a képen.
A kisfiad amúgy aranyos, a pillanat is jó. A fényeid egy picit snasszak sajnos, egy kis expót szerintem emelni is lehetne a rajtuk, illetve egy ici pici szaturációt is elbír még szerintem.
Már is kellemesebb a kép, ahogy én ránéztem gyorsan PS-ben.
A kompó amúgy jó mind a két képen, a kis kép talán felülről egy picit szűk, amivel még lehetne játszani esetleg, hogy a fix 50-eddel egy picit jobban mosni mindenhol a hátteret tágabb rekeszen. És valamelyik képen egy picit jobban fókuszálni a szemre.
De rendben van ez, amúgy, és tényleg kreatív, és ötletes.
590
45
2015.07.21 08:48:04
