Expozíció kompenzáció: -0,7
Külső vaku: Carena Tz250
Megbízhatatlan, hazug fráter vagyok! Jobb, ha előre bevallom, mintha Ti írjátok meg a vélemémyben. Azt ígértem, hogy a kongresszus hallhatóiról nem teszek fel képet - de ezt nem tudtam megállni...
(Ezért jó a fotósnak - elfoglalja magát a fényképezéssel...)
Köszönöm a véleményedet! Egy kicsit féltem az arc világossága miatt, de ha a Noise Ninja programot alapbeállításon hagyom, akkor olyasmi lett volna, mint a HDR, ha meg az ellenkező irányba tolom a csúszkát... Így az évek még éppen látszanak, de egy kicsit "szelídítettem" rajtuk. Tényleg féltem, hogy túl világosnak ítélitek, de kiégés nem volt, így aztán megkíséreltem - örülök, hogy bejött.
Köszönöm a véleményedet!
Nagyon ritkán emlékszem vissza az álmaimra, s akkor se, képekként, legfeljebb a történetre, eseményekre, így nem tudom, hogy milyen színvilággal álmodom... gyanús, hogy színesben, mert néha fekete-fehérben nem lenne értelme a történetnek.
Ami azt illet, "inter nos" a prof. elpilledt egy kicsit, ami nem volt csoda. Most dobtam ki a programot: két érdekes és nagyon hasznos előadás volt, egy elvben hasznos, de a téma jellegénél fogva felfoghatatlanul sok adatot tartalmazó (várjuk cikk formájában) és egy talán nem hasznos és nem érdekes, de legalább látványos (ahol minden, a témához kapcsolódó dia után egy általam "kis szines"-nek hívott kép volt az úszás világából, itt legalább azokat élvezhették - az volt az enyém), a többi nélkül ugyanolyan boldogok lettünk volna, mint velük. A rendezvény egyébként péntek délben kezdődött és szombat délben végződött... Három hasznos előadás nem valami jó arány, de nagyon szűk témát jártunk körül, s így óhatatlan volt az ismétlés, az ismétlődő ábra, ismtélődő hivatkozás, és minden olyan, ami felprli az ember figyelmét. Sokan arra sem jönnek rá (vagy nem érdekli őket, vagy nem ők készítik az előadásukat, hanem kiadják a szöveget egy beosztottnak), hogy a Times és az egyéb nem homogénen vastag betűt kivetítve fárasztó olvasni (én ezt egy nagyon rutinos előadás-írótól, egy országos intézet fotósától tanultam, s azóta a Tahomát, esetleg kényszerből az Arial-t használom).
Ha fotózok, akkor sok-sok képpel jövök haza (erről valami 400 fotóval), így aztán akad közte jó is... Szerencsére itt a téma nagyon kínálta magát, mögötte nem ült senki, messze volt a fal, stb. A másik szerencse az, hogy ha engem szólítanak előadni, akkor csak lerakom a gépet - bár volt már olyan is, hogy a nyakamban maradt - és tudok váltani az előadásra. Gondolom, ehhez kell egy kis egészséges exhibicionizmus, hogy ne zavarjon, hogy én beszélek, és mindenki néz (mert soha nem lehet tudni előre, hogy mit vetítek - akt-képeket, lovaglást, úszást, előző tudományos rendezvény képeit...)
Bocsánat a hosszú válaszért!
Hu de jó ez a fotó dottóre! NAgyon szépen egyenletesen megvilágított,már már határértékig világos,de így minden barázdája látszik az éveknek. Beperelni szerintem akkor fog,ha ugyanezen portrén csinálsz egy hdr-es beavatkozást ! Azt biztos nem úszod meg egy lebaszás nélkül ,azt garanciálom neked :)
Szerintem is jó a ff megoldás - a mondanivalóhoz pedig különösen illik.
Egyes vélemények szerint ff-ben álmodunk:-)
Én ezt nem tudom alátámasztani, mert én színesben:-)
És Te?
A professzor úr lehet, hogy csak épp belepillantott a felvételbe, és nem is az a helyzet, aminek látszik....? De ha az, azt is meg lehet érteni:-)
Gratulálok ahhoz a kitartáshoz, amivel egy-egy témát körüljársz és feldolgozol.
Kedvemre való a képkivágás is, semmi elterelő nincs a képen, a téma pedig jó helyre került.
Üdvözöllek: nakoev
Köszönöm a véleményedet! Mivel a Gyulai Onkológiai Napokról készült képeken a zöld szőnyeg, vörös irányfény, projektor és vaku színvilága mellett nem nagyon tudtam "természetes" arcszíneket létrehozni (s ezt jeleztétek is), úgy gondoltam, hogy a fekete-fehér biztosabb, és a színek állításával ott is lehet egy kicsit manipulálni...
Nem hiszem... nem olyan ember... s talán a Facebook-on is rajta vam. Nyugdíjas professzorok már szunyókálhatnak - képzeld el, hányszor hallották már ugyanazt a szöveget! Gép és munka nélkül, lehet, hogy én "pihentetném a szemem", pedig van egy pár év köztünk...
Szia Dodó!
Ezek az ff portrék nagyon tetszenek! A szerkesztések eddig is bejöttek, s most a zajjal sincs bajom. Az ff klf. árnyalatai, fokozatai szép képet eredményeztek.
Gratulálok!
Szép fényeket!