Jó, tudom, hogy már töltöttem fel pillangót, nem is egyet, de a makrofotósok is sok-sok pillangós képpel ajándékoznak meg bennünket...
Ez a Nikonnal való barátkozás része - köszönet megint dr. Bassam Alinak a kölcsönadott gépért.
Szia Dodó!
Erről beszéltem, gyönyörű kontrasztos éles kép.
Nem tudom hány órakor csinálhattad,de nagyon jól megszerkesztetted a fényeket.
Engem nem túlzottan zavar a vágás, hisz a tér előtte van ami nagyobb rész és így jó hisz előre úszik, hátul minek hagyjunk helyet.
Én úgy látom ezzel egyből a főtémára tereled a figyelmet is.
Aki mást mond az nézzen meg több úszó sport képet, én nagyon sok olyat látok , ahol még bele is vágnak az izületekbe, csak a fej látszik.Nem vagyok sportfotós, csak a hivatalos képeket nézem erről a kategóriáról.
Gratulálok ehhez a képhez.
Köszönöm a véleményedet - ezek már Nikon szinek, amiket nekem (bevallom) szokni kell, és visszafogni magamat, hogy ne tompítsam... Ezek szerint megérte érvényesülni hagyni.
Köszönöm a véleményedet! A vágás oka részben az volt, a haladás irányában hagyjak teret, és így a felspő harmadoló felé "toltam" az úszót. A kötélen gondolkodtam. Azért hagytam meg, mert ugyan rengeteg, talán első pillanatban látványosabb pillangó-képem van, de azok edzésen készültek, amikor (legalábbis nálunk) a pályán "kétirányú forgalom" van, azaz a szemben úszó majdnem "rászorul" a kötlére, itt meg, ha meghosszabbítod a kötél vonalát, akkor látszik, hogy a pálya közepén megy, azaz az egész pálya az övé. Gyula nem nagy város, de két, egymással rivalizáló úszó-egyesület van benne,s így bizony előfordul, hogy a "csak úgy bejövő, és úszni akaró" vendégeknek egy (vagy legfeljebb kettő, de az már ritka) pálya jut, a többin a két klub gyerekei oda-vissza úszkálnak. Lehet, sőt, valószínú, hogy a képnek jót tett volna, ha mindenütt a sötét vízből emelkedik ki az úszó, de nekem a kötél emiatt a versenyt jelenti.
Köszönöm a véleményedet! Úgy látszik, a Nikon színvilága és élessége csak tud valamit (bár a mai próbafotózásomio azt éreztem, hogy nehezebben tud megbírkózni azzal, a helyzettel, ha két egymás melletti ember közül az egyik teljes fényben, a másik félárnyékban van, mint az Olympus ezt teszi). A kép emlékezetm szerint délután készült, amikor a fények már "konszolidáltabbak" voltak - az elhelyezés "filozófiájáról" már a gondolataimet "Szt. Sebestyén"-nek megírtam.
Bevallom, nekem is van "nagyon vágott" úszó-fotóm, de akkor vagy az arcot próbáltam teljesen kiemelni, vagy rosszul mértem fel a távolságot, és egy hiányzó kéz vagy ujjak miatt úgy vágtam, mintha "direkt" erre törekednék... Nem vagyok ezekre nagyon bószke, aki rajta van, és nagyobb a képmezőben az arca, az örülni szokott, de magamnak fotózok elsősorban...
Köszönöm a véleményedet! Talán már elpanaszoltam, hogy a "klassszikus", "régimódi" pillangó, amikor majdnem derékig emlkedtek ki a vízból, a múlté lett, kis kiemelkedéssel, kisebb légelennállással, többet töltve a vízben gyorsabban és gazdaságosabban úsznak, bár nem olyan látványosan. (Phelps például csak annyira jön ki, hogy nehogy szabálytalan úszáésrt kizárják). Elkég nehéz volt ezt a srácot elkapni, mielőtt a fejét lefordítja teljesen, és süllyed vissza. A türelem azért ha nem is rózsát, de pillangót termett...