Valahogy a régi, "virággyerek" nemzedék jut a címről az eszembe, a kép a lányról, aki a katona fegyverébe virágot tűz, vagy a V-Moto'Rock szövege:
"Sosem vagy egymagad, csak túl kicsinyke vagy,
Várj, míg felkel majd a nap!
Tudod, nincs mennyország, de minden síron nő virág,
Várj, míg felkel majd a nap!
Ezért együtt leszünk, míg végtelen az éj,
Együtt, míg a nap utoljára kél,
Együtt mondjuk annak, ki még fél:
||: Te csak várj, míg felkel majd a nap! :||"
A képről: az egy szál szelíd virág nagyon szépen emelkedik ki a háttérből, nagyon jól helyezkedik el a képmezőben.Ennek ellenére azt mondom, hogy a kép "túl jól sikerült", olyan kifogástalanul mostad el a hátteret, hogy minden bizonnyal a háttérben levő katonasír nem ismerhető fel. Talán egy kicsit kompromisszumosabb mélységélességgel, a háttér elemének valamilyen szintű azonosíthatóságával fejezné ki igazán azt, amire szerintem törekedtél. Gratulálok!
Köszönöm Dodó. Sem a sírokra, sem a nevekre nem emlékszik már senki, azokat elmosta az idő, csupán egy-egy kő jelzi, hogy itt valaki fekszik a föld alatt. De a virág az még a jeltelen sírból is kinő, nem számít neki az, hogy van név, vagy nincs. Sőt még az sem számít neki, hogy a sírban hős vagy éppen gonosztevő nyugszik. Nos, a kettőt valahogy együtt láttam meg, és nekihasaltam, mert csak így tudtam a földtől kb. 10 centire virító virágot elkapni.
Egyedi és érzékeny megközelítése a témának, a kicsi virág az élet kapta a főszerepet, de azért érzékelhető a háttérben az emlékezés , nagyon jó kompozícióban és színvilággal
Gratulálok!
Igazad van, a gondolatok teljesen korrektek... Akkor viszont ehhez az általános igazsághoz - porból lettünk, porrá leszünk - a cím túl konkrét.
(Most a literátus ember és nem a fotós kötözködik, talán azzal, hogy "minden síron nő virág", vagy "a halálban mindenkinek jár egy virág", esetleg "testük táplálta élet a temetőben" címmel az általánosítást jobban tudtad volna hangsúlyozni...)
Zavarban vagyok. A címet sokszor utána nézem meg (most is), itt semmi összefüggést nem találtam, ami a címre utalna. Egy szál virágot láttam, háttérben egy újság vagy könyv, ami így szokatlan volt, de hogy mit ábrázol, azt csak a címből tudtam meg. Ha ilyenben gondolkoznék, akkor ennyire nem mosnám el a hátteret, valami felismerhető kellene érzésem szerint. Persze lehet, tévedek, de akit megkérdeztem, az sem látott ilyesmit a képben. De lehet, hogy ez csak az én hibám.
Értem én, de abban nem segít, hogy akinek mutattam, senkinek nem jön le, hogy miről szól a kép. A fotózás végül is egy képi ábrázolás, egy kép önmagában is kell, hogy mondjon valamit. Neked személyes élmény, átjön az akkori hangulat, de ha valaki más, aki nem volt ott csak a képet nézi, értetlenül áll... Nem akarnék senkit és senkinek az emlékét megbántani, de ha Te látsz egy hasonló képet, akkor kapásból lejön cím nélkül valami belőle?
Igen, így lehet. De én sokszor nézek képeket pl. a Flickr-en, ahol általában nincs magyar cím, így hasonló esetben maradok tájékozatlan. Ha én teszek fel képet oda, akkor magyar és angol címmel is ellátom (bár nem tudok sajnos idegen nyelvet, a neten fordítgatom...), a külföldi fotósok sajnos nem ilyen előzékenyek...:)
Magam részéről Jube barátunk véleményével azonosulok. Először én is a képet néztem és természetesen szimpla virágfotónak gondoltam, aminek eléggé furcsa a a háttere és a szerkesztése sem az igazi. Aztán a hozzászólások nyomán terelődött a figyelmem a címre és így persze már helyére került a szerkesztés és a háttér is. Magamtól viszont nem jöttem volna rá a kép mondandójára. Ez így egy nagyon jó elgondolás, de kivitelezésében véleményem szerint sokkal jobban kéne sejtetni a hátteret, mert az hivatott megadni a fotó üzenetét.
További szép fotonokat!
Szia, Szép megközelítés és megemlékezés, a kicsi virág szépen kiemelkedik a homályos háttérből, ahol a jeltelen sír elhelyezkedik. Gratulálok, szép munka!